Minden ötödik felvételiző az ELTE-re adta be a jelentkezését, 8093 fő kezdi meg itt tanulmányait szeptemberben, köztük 880 leendő általános és középiskolai tanár - közölte az eduline-nal az egyetem.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén is a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény: a több mint 105 ezer jelentkező közül minden ötödik felvételiző (22 182 fő, az összes jelentkező 21%-a) az ELTE-re adta be jelentkezését, az első helyen pedig 12 400-an (az összes jelentkező közel 12%-a) jelölték meg az egyetem valamely szakját.
Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 492 volt, ezt annak kellett elérnie, aki angol nyelv és kultúra – német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra akart bekerülni. 14 szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez. Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (399), a PPK-n (392) és a Társadalomtudományi Karon (373) volt a legmagasabb.
A jelentkezők átlagpontszáma a következő 5 ELTE-s szakon volt a legmagasabb: pszichológia (462), alkalmazott közgazdaságtan (450), germanisztika (449), anglisztika (446), kommunikáció és médiatudomány (439).
Kari bontásban a legtöbb új felvett a bölcsészkarra (BTK, 1765) érkezik, a második a Természettudományi Kar (TTK, 1185), a harmadik pedig – a tanári mesterszakosok nagy száma miatt – a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK, 1020). Alap- és osztatlan képzésben a legtöbb új hallgatót a BTK (1309), a TTK (845), valamint az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK, 772) fogadja. Az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké (607), őket követik a programtervező informatikusok (519).
Emeltek a központi ponthatáron
Negyvenegy szakon már korábban kijelölte az emberierőforrás-miniszter az állami ösztöndíjas finanszírozási formához szükséges minimum-ponthatárokat. Az ELTE-re jelentkezők számos képzés esetében ezeknél jóval magasabb ponthatárt értek el. A gyógypedagógia alapképzésre felvettek mindannyian – finanszírozási formától függetlenül – több mint 40 ponttal, a politológia alapképzésre felvételizők több mint 100 ponttal haladták meg a minimumot. Az ELTE pszichológia szakára 445, szociológia szakára 390 pont alatt nem lehetett bekerülni: ezeken a képzéseken 420, illetve 300 pont volt a minimum pontszám.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
