Nem lett meg az 55 ezer állami ösztöndíjas hely a 2013-as felvételin

53 759-en kezdhetik el tanulmányaikat állami ösztöndíjasként szeptemberben alap-, mester- és osztatlan szakon -...

  • Eduline

53 759-en kezdhetik el tanulmányaikat állami ösztöndíjasként szeptemberben alap-, mester- és osztatlan szakon - olvasható az Educatio Nonprofit Kft. gyorselemzésében. Az elsőéveseknek majdnem 75 százaléka szerzett államilag finanszírozott egyetemi, főiskolai helyet, 18 400-an önköltséges formában kezd tanulni az őszi szemeszterben. A 2013-as felvételi összes ponthatárát itt találjátok.

Educatio Nonprofit Kft.

Ez azt jelenti, hogy az állami ösztöndíjasok száma valamivel elmarad a decemberben becsültnél. Giró-Szász András kormányszóvivő az év végén jelentette be: a kormány meghatározta, hogy a felsőoktatásban az állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a 2012-esnél, vagyis 55 ezernél. "Ez az alsó határ, ennél csak több lehet a felsőoktatásba belépő hallgatók száma" - tette hozzá. 

Az elsőévesek száma azonban nem a magas ponthatárok miatt alacsonyabb a vártnál - a legtöbb alapszakhoz valóban elég volt a minimális 240 pont, de az idei felvételire tizenötezerrel kevesebben jelentkeztek, mint a 2012-esre.

Minden infó a 2013-as felvételi ponthatárokról

A 2013-as felvételi összes ponthatára - a teljes lista

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára

Ezekre a fizetős szakokra lehetett a legnehezebben bekerülni

Közepes érettségivel is be lehetett kerülni a műszaki szakokra

A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatára

A legtöbb hallgatót vonzó bölcsészképzések ponthatárai

Változtattak a tizenhat népszerű szak ponthatárán

Ilyenek a 2013-as ponthatárok az orvosi képzéseken

A 2013-as felvételi tíz legmagasabb ponthatára

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.