Milyen képzésekre juthattok be a 2017-es felvételin, ha az 500-ból 280-nál kevesebb pontot szereztek?
Az alap- és osztatlan szakokon az idén 280 a minimumponthatár - ez azt jelenti, hogy aki ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdheti el a képzést, az egyetemek és főiskolák azonban a jelentkezők teljesítménye és a kapacitásszám alapján ennél magasabb ponthatárokat is húzhatnak (a legtöbb alap- és osztatlan szakon idén is ez lesz a helyzet).
Ha várhatóan 280-nál kevesebb pontot szereztek, még mindig bekerülhettek egy felsőoktatási szakképzésre - persze csak akkor, ha megjelöltetek ilyen képzést az e-felvételi rendszerében.
Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, háromféleképpen kalkulálhattok a pontokkal: vagy a tanulmányi pontok duplázásával, vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy pedig az érettségi pontok duplázásával számíthatjátok ki az összpontszámot. A pontokhoz természetesen mindhárom esetben hozzá kell adni az esetleges többletpontokat.
Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező kerülhet be, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot és a várhatóan 2017. július 26-án megállapítandó felvételi ponthatárt.
A 2017-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben
Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
