Felvételizőknek: ezekre a képzésekre akár 240 ponttal is bekerülhettek

Milyen képzésekre juthattok be a 2017-es felvételin, ha az 500-ból 280-nál kevesebb pontot szereztek?

  • Eduline

Az alap- és osztatlan szakokon az idén 280 a minimumponthatár - ez azt jelenti, hogy aki ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdheti el a képzést, az egyetemek és főiskolák azonban a jelentkezők teljesítménye és a kapacitásszám alapján ennél magasabb ponthatárokat is húzhatnak (a legtöbb alap- és osztatlan szakon idén is ez lesz a helyzet).

Ha várhatóan 280-nál kevesebb pontot szereztek, még mindig bekerülhettek egy felsőoktatási szakképzésre - persze csak akkor, ha megjelöltetek ilyen képzést az e-felvételi rendszerében.

Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, háromféleképpen kalkulálhattok a pontokkal: vagy a tanulmányi pontok duplázásával, vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy pedig az érettségi pontok duplázásával számíthatjátok ki az összpontszámot. A pontokhoz természetesen mindhárom esetben hozzá kell adni az esetleges többletpontokat.

Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező kerülhet be, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot és a várhatóan 2017. július 26-án megállapítandó felvételi ponthatárt.

A 2017-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

 

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben

Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.