Több tucat szakon az idén is központi ponthatárokat húztak, de sok alap- és osztatlan képzésen marad a "régi" ponthúzási módszer. Vagyis csak július 26-án derül ki, hány pont kell ahhoz, hogy ősszel elkezdhessétek a képzést.
Kitűnő eredmények nélkül például a leendő jogászok, közgazdászok nem tanulhatnak államilag finanszírozott formában, de számos bölcsész-, társadalomtudományi, műszaki és orvosi szakon is ez a helyzet - a központi ponthatárok teljes listáját itt találjátok meg.
Számos szakon azonban marad a hagyományos ponthatárhúzás. Ezeken a szakokon - amelynek a listáját itt találjátok meg, azokról a képzésekről van szó, amelyek mellett a 280-as ponthatár szerepel - 2017-ben is a 280-as minimumponthatár lesz érvényes. Vagyis az, aki ennél kevesebb pontot gyűjt össze, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdheti meg tanulmányait.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy 280 ponttal biztosan be lehet majd kerülni ezekre a szakokra - a végleges ponthatárokat az adott intézményben, az adott szakon érvényes kapacitásszám, a jelentkezők száma és pontszáma határozza meg.
A 2017-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
