Több tucat szakon az idén is központi ponthatárokat húztak, de sok alap- és osztatlan képzésen marad a "régi" ponthúzási módszer. Vagyis csak július 26-án derül ki, hány pont kell ahhoz, hogy ősszel elkezdhessétek a képzést.
Kitűnő eredmények nélkül például a leendő jogászok, közgazdászok nem tanulhatnak államilag finanszírozott formában, de számos bölcsész-, társadalomtudományi, műszaki és orvosi szakon is ez a helyzet - a központi ponthatárok teljes listáját itt találjátok meg.
Számos szakon azonban marad a hagyományos ponthatárhúzás. Ezeken a szakokon - amelynek a listáját itt találjátok meg, azokról a képzésekről van szó, amelyek mellett a 280-as ponthatár szerepel - 2017-ben is a 280-as minimumponthatár lesz érvényes. Vagyis az, aki ennél kevesebb pontot gyűjt össze, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdheti meg tanulmányait.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy 280 ponttal biztosan be lehet majd kerülni ezekre a szakokra - a végleges ponthatárokat az adott intézményben, az adott szakon érvényes kapacitásszám, a jelentkezők száma és pontszáma határozza meg.
A 2017-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
