Ezek a diákok biztosan nem kerülnek be az egyetemre 2017-ben

A 2017-es felvételin is nagy lesz a harc az állami ösztöndíjas hallgatói helyekért, a felvételizőknek több feltételt is teljesíteniük kell. Kinek nincs esélye?

  • Eduline

Aki nem szerez legalább 280 pontot

Ennyi lesz 2017-ben az általános minimumponthatár. Ha ennél valaki kevesebbet gyűjt, akkor sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdheti meg tanulmányait. Felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterszakon 50 az alsó limit.

Ennél persze a legtöbb szakon jóval magasabb lesz a végleges ponthatárt, azt ugyanis a kapacitásszám és a jelentkezők pontszáma határozza meg.

Aki nem éri el a központi ponthatárt

Annak még nehezebb dolga lesz, aki olyan szakra felvételizik, amelyek ún. központi ponthatárokat húznak.

Shutterstock

A legmagasabb központi ponthatárokkal a gazdaságtudományi képzésekre jelentkezőknek kell számolniuk. A legjobb tanulmányi eredményre a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakot választóknak lesz szükségük: ha állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni, 465 pontot kell gyűjteniük. Mivel a maximális pontszám 500, ez azt jelenti, hogy a támogatott férőhely megszerzéséhez jeles középiskolai jegyekre és érettségi eredményekre, és persze emelt szintű érettségire és/vagy nyelvvizsgára is szükség van. A teljes listát itt találjátok.

Itt a feketeleves: ezekre a szakokra szinte lehetetlen lesz bekerülni 2017-benSajnos akkor sem lehettek egészen biztosak a dolgotokban, ha eléritek ezeket az extra magas ponthatárokat. Az elmúlt években volt rá példa, hogy az előzetes ponthatárokat módosították - fölfelé. És persze az ellenkezőjére is akadt példa, 2013-ban például volt olyan szak, amelyen lefelé mozdult a ponthatár.

Aki nem tesz emelt szintű érettségit...

... pedig olyan alap- vagy osztatlan szakra jelentkezik, amelyen kötelező lenne. Számos bölcsész-, agrár-, társadalomtudományi, orvosi képzésre lehetetlen bejutni emelt szintű érettségi nélkül, az ugyanis alapfeltétel.

A 2017-es listát itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.