Nem érdemes az előző évek vizsgakövetelményei alapján felkészülni a 2017-es érettségire, több tantárgyból változnak ugyanis a feladatsorok, de az újdonsült szakgimnáziumok végzősei is nagy változással néznek szembe.
Kötelező lesz a szakmai érettségi
2017-től a volt szakközépiskolák - új nevükön a szakgimnáziumok - végzősei kötelesek érettségizni a szakmacsoportuknak megfelelő szakmai tárgyból. A magyar-, a matek-, a történelem- és az idegen nyelvi érettségi marad, az ötödik vizsga a szakgimnazistáknál 2017-től azonban nem választható.
Változik a magyarérettségi
Sok ponton. A középszintű írásbeli magyarérettségin 2017-től a vizsgázóknak először a szövegértési feladatsort kell megoldaniuk (az ajánlás szerint erre körülbelül 60 percet érdemes szánni), majd meg kell oldaniuk egy szövegalkotási feladatot, ez a "köznapi szöveg alkotása" elnevezésű rész.
A diákok két feladat közül választhatnak: egy gyakorlati szöveget kell írniuk vagy a középszintű magyarérettségiben eddig is szereplő érvelési feladatot kell megoldaniuk, az ajánlás szerint erre körülbelül 30 percet érdemes szánni.
A középszintű magyarérettségin ezután következik a második szövegalkotási rész: a diákoknak 150 perc alatt kell egy műelemző vagy egy összehasonlító elemző fogalmazást írniuk a megadott művekről. További részleteket itt találtok.
A matekérettségin is lesznek meglepetések
Matekból főleg az emelt szintű érettségi követelményrendszere változik: bővült a bizonyítandó tételek köre, az írásbelin az algebra 20 százalékos aránya 25 százalékra nőtt, és a pontozás is más lesz 2017-től. A középszintű vizsga majdnem változatlan marad, az írásbeli II. részében azonban az összes feladat több részkérdésből áll majd. További részleteket itt találtok.
Történelem: a pontozás is más lesz
Itt is sok módosítás van, az írásbelin és a szóbelin megszerezhető pontok aránya például mind közép-, mind emelt szinten a jelenlegi 90-60-ról 100-50-re módosul. Az írásbeli feladatokra adható 100 pont pedig 50-50 arányban oszlik meg a teszt és az esszék között.
Az esszékérdések száma csökken. Középszinten jelenleg nyolc lehetőségből hármat választ a vizsgázó, az új vizsgaleírás szerint négyből két témát választhat, emelt szinten pedig a jelenlegi tízből négy helyett hatból hármat választhat. További részleteket itt találtok.
Könnyen megszerezhető pontok? Nincs többé
"A nemzeti alaptantervhez igazítva az élő idegen nyelvi érettségi vizsga középszintje a Közös Európai Referenciakeret (KER) értelmében a B1 szintnek, az emelt szint továbbra is a B2 szintnek felel meg. Ennek alapján mind a követelményekből mind a vizsga leírásából kikerültek az A2-re vonatkozó magyarázatok, az A2 szintnek megfelelő feladatok" - közölte oldalán az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI).
Ez azt jelenti, hogy a középszintű angol-, német-, francia-, olasz-, orosz-, spanyol- és egyéb nyelvi érettségiről eltűnnek a legkönnyebb feladatok - vagyis rosszul járnak azok, akik a kettesre hajtottak, a többiek viszont csak néhány könnyen megszerezhető ponttól búcsúzhatnak el.
Természettudományos tárgyak
Biológiából, fizikából és kémiából is változik az érettségi - erről itt, itt és itt olvashattok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
