"Átlagos nehézségű feladatokat kaptunk" - ilyen volt az emelt szintű fizikaérettségi

Összességében nem volt nehéz, bár volt egy-két nehezebb feladat - mondta az emelt szintű fizikaérettségiről az eduline által megkérdezett végzős középiskolás.

  • Eduline
Túry Gergely

Az előző évekhez képest átlagos nehézségű feladatokat kellett megoldnaniuk a diákoknak az emelt szintű fizikaérettségin, legalábbis Hugl Péter, az Eötvös József Gimnázium vizsgázója szerint.

A középszintű feladatokat és megoldásokat itt nézhetitek meg.

Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok. Itt van a középszintű fizikaérettségi első részének nem hivatalos megoldása. A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása

"Az első, feleletválasztós résznél végig egyértelmű volt, mire kérdeznek rá, nem okozott nagyobb nehézséget a példák megoldása. Volt például egy olyan feladat, ahol két cérnára felfüggesztett golyó közül kellett meghatározni, hogy melyik ér le hamarabb" - mondta az érettségiző, aki a feladatsor második részének esszéfeladatai közül a hőtágulással kapcsolatos példát dolgozta ki, emellett erő-egyensúlyra és forgatónyomatékra vonatkozó példákat is választani lehetett.

Az érettségiző társait a Kepler-törvényekről szóló feladat lepte meg leginkább, csillagászati témakörre ugyanis nem számítottak, bár elmondásuk szerint maga a feladat nem volt nehéz.

"A négy óra akkor volt elég a példák megoldására, ha valaki jól osztotta be idejét, de összességében ilyen témakörökre és ilyen nehézségű feladatokra számítottam" - tette hozzá az Eötvös József Gimnázium érettségizője.

Emelt szinten 240 percük volt a diákoknak, a feladatsor három részből állt. Az első, feleletválasztós kérdéssor 15 kérdést tartalmazott, amelyekre összesen 30 pontot lehetett kapni, a második rész esszéfeladatokból állt - három téma közül kell egyet választani, ezért 23 pontot lehet kapni -, a harmadik, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 47 pontot ér, itt mind a négy hosszú feladatot meg kell oldani.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.