Összességében nem volt nehéz, bár volt egy-két nehezebb feladat - mondta az emelt szintű fizikaérettségiről az eduline által megkérdezett végzős középiskolás.
Az előző évekhez képest átlagos nehézségű feladatokat kellett megoldnaniuk a diákoknak az emelt szintű fizikaérettségin, legalábbis Hugl Péter, az Eötvös József Gimnázium vizsgázója szerint.
A középszintű feladatokat és megoldásokat itt nézhetitek meg.
Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok. Itt van a középszintű fizikaérettségi első részének nem hivatalos megoldása. A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása
"Az első, feleletválasztós résznél végig egyértelmű volt, mire kérdeznek rá, nem okozott nagyobb nehézséget a példák megoldása. Volt például egy olyan feladat, ahol két cérnára felfüggesztett golyó közül kellett meghatározni, hogy melyik ér le hamarabb" - mondta az érettségiző, aki a feladatsor második részének esszéfeladatai közül a hőtágulással kapcsolatos példát dolgozta ki, emellett erő-egyensúlyra és forgatónyomatékra vonatkozó példákat is választani lehetett.
Az érettségiző társait a Kepler-törvényekről szóló feladat lepte meg leginkább, csillagászati témakörre ugyanis nem számítottak, bár elmondásuk szerint maga a feladat nem volt nehéz.
"A négy óra akkor volt elég a példák megoldására, ha valaki jól osztotta be idejét, de összességében ilyen témakörökre és ilyen nehézségű feladatokra számítottam" - tette hozzá az Eötvös József Gimnázium érettségizője.
Emelt szinten 240 percük volt a diákoknak, a feladatsor három részből állt. Az első, feleletválasztós kérdéssor 15 kérdést tartalmazott, amelyekre összesen 30 pontot lehetett kapni, a második rész esszéfeladatokból állt - három téma közül kell egyet választani, ezért 23 pontot lehet kapni -, a harmadik, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 47 pontot ér, itt mind a négy hosszú feladatot meg kell oldani.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
