Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hány pont kellett a legnépszerűbb bölcsészképzésekhez? Milyen eredményre volt szükség az államilag támogatott helyhez? Íme, a ponthatárok.
Anglisztika
Idén legalább 255 pontot kellett gyűjtenie annak, aki állami ösztöndíjas anglisztika alapképzésre akart bekerülni: a legmagasabb ponthatárt - 402 - az Eötvös Loránd Tudományegyetemen húzták, a Debreceni Egyetemre 353 ponttal, a Pécsi Tudományegyetemre 308 ponttal, a Szegedi Tudományegyetemre pedig 255 ponttal lehetett bekerülni. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 324, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 356 volt a ponthatár.
Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát
Legalább 276 pontot kellett gyűjtenie annak, aki a Miskolci Egyetem támogatott képzésére jelentkezett, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 257-nél, a Pannon Egyetemen 266-nál, az Eszterházy Károly Főiskolán 285-nél, a Nyíregyházi Főiskolán pedig 312-nél húzták meg az alsó limitet az állami ösztöndíjas képzésen.
| Friss információk a 2013-as felvételi ponthatárokról |
A 16 népszerű alapképzés ponthatára |
Az önköltséges képzéshez az ELTE-re jelentkezőknek 402 pontot, a Debreceni Egyetemre felvételizőknek pedig 352 pontot gyűjteniük. A Pécsi Tudományegyetemen 308-nál, a Szegedi Tudományegyetemen 240-nél, a Károlin 356-nál, a Pázmányon pedig 324-nél húzták meg a fizetős képzés ponthatárát.
A Nyugat-magyarországi Egyetemen azok kezdhetik el az önköltséges anglisztika alapszakot, akik legalább 257 pontot szereztek, a Miskolci Egyetemen 240, a Pannon Egyetemen 326, az Eszterházy Károly Főiskolán pedig 240 volt a ponthatár. A Nyíregyházi Főiskolán nem indul önköltséges képzés.
Az anglisztika szak "ára" félévente 115-190 ezer forint: a legkevesebbet a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a legtöbbet pedig a Pázmányon kell fizetniük a hallgatóknak. Pécsen 130 ezer, Szegeden 136 ezer, Miskolcon és Nyíregyházán 140 ezer, az ELTE-n pedig 150 ezer forint egy szemeszter. Debrecenben 154 ezret, a Pannon Egyetemen 135 ezret, az Eszterházy Károly Főiskolán pedig 158 ezret kell fizetniük a diákoknak. A második legdrágább képzés a Károli Gáspár Református Egyetemé: itt 175 ezer forintba kerül egy szemeszter.
Magyar
A magyarszakok közül a Debreceni Egyetemen kellett a legtöbb - 310 - pont a bekerüléshez: Pécsen 295, Szegeden pedig 247 kellett gyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztek. Az ELTE-n 295-nél, a Pázmányon 302-nél, a Károlin pedig 271-nél húzták meg az alsó limitet.
Önköltséges képzésre már 240 pontttal be lehetett kerülni: ez volt az alsó limit Pécsen, Szegeden és a Károli Gáspár Református Egyetemen. Azoknak, akik az ELTE-re jelentkeztek 336 pontot kellett gyűjteniük, a Pázmányon 273, a Debreceni Egyetemen pedig 310 volt az önköltséges képzés ponthatára.
A magyar szakért is a Pázmányon kell a legtöbbet fizetni: itt 190 ezer forint egy szemeszter. Pécsen 130 ezret, Szegeden 136 ezret, Debrecenben 143 ezret, az ELTE-n pedig 150 ezret kell fizetniük a hallgatóknak. A Károlin egy félév 185 ezer forintba kerül.
Történelem
Állami ösztöndíjas történelem alapképzésen a legalacsonyabb ponthatárt - 240 pontot - az egri Eszterházy Károly Főiskolán húzták. Az ELTE-n 300 pontot, a Debreceni Egyetemen 266 pontot, Pécsen 300, Szegeden pedig 255 kellett gyűjteniük a felvételizőknek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 322-nél, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 250-nél húzták meg a támogatott képzés ponthatárát.
Az önköltséges képzéshez 240-266 pont kellett: a legtöbb pontra - 266 - a Pázmányon volt szükség. A Debreceni Egyetemre jelentkezőknek 260 pontra volt szükségük. A minimális 240 ponttal be lehetett kerülni a Pécsi Tudományegyetemre, a Szegedi Tudományegyetemre, a Károlira és az Eszterházy Károly Főiskolára.
Annak, akit önköltséges képzésre vettek fel, a Pázmányon 190 ezret, a Károlin 185 ezret, az ELTE-n pedig 150 ezret kell fizetnie. 130 ezer forint egy félév a Pécsi Tudományegyetemen, Szegeden 136 ezerbe, Debrecenben pedig 143 ezerbe kerül egy szemeszter.
Szabad bölcsészet
Szabad bölcsészet alapszakra, állami ösztöndíjas képzésre 250 ponttal lehetett bejutni: ennyi volt a ponthatár a Károli Gáspár Református Egyetemen. A Pázmányon 302-nél, az ELTE-n pedig 389-nél húzták meg az alsó limitet. A Szegedi Tudományegyetemen 290, a Pécsi Tudományegyetemen 278, a Debreceni Egyetemen pedig 286 volt a támogatott képzés ponthatára.
Az önköltséges képzéshez már 240 pont is elég volt: a Pécsi Tudományegyetemre, a Károlira és a Szegedi Tudományegyetemre is be lehetett kerülni minimális ponttal. Az ELTE-re 385 ponttal, a Pázmányra pedig 281 ponttal lehetett bekerülni. A Debreceni Egyetemen nem indul önköltséges képzés.
A népszerűbb szabad bölcsészet alapszakokon 130-190 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak: a képzés Pécsen a legolcsóbb, a Pázmányon pedig a legdrágább. Szegeden 136 ezer, Debrecenben 143 ezer, az ELTE-n 150 ezer, a Károlin pedig 175 ezer forintba kerül egy szemeszter.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).