Egy országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18-59 éves korú lakosság ötöde érdekelt valamilyen módon az albérletekben. 13 %-uk vesz ki lakást, ez országos szinten pedig úgy néz ki, hogy a budapesti albérlők annyian vannak, mint a vidékiek összesen.
Már javában tart a nagy albérletvadászat főleg a szeptemberben egyetemet kezdőknél. A felvételizők egy része megpróbálkozik a kollégiumokkal, akár magánkollégiumba is jelentkeznek. Azt korábban már megírtuk, hogy a budapesti férőhelyek teljes egészében megteltek. Így azok, akik nem kerülnek be valamelyik egyetemi kollégiumba, számukra marad az albérlet.
Habár a kiadó szobák olcsóbbak, Budapesten például még így is havi 50-60 ezer forintért kínálják ezeket, ennyiért pedig öt éve még egy komplett garzonlakást is ki lehetett venni. A kiadó lakásokért átlagosan már 150 ezer forintot kérnek Budapesten egy hónapra, Győrben 110 ezer forintot, Debrecenben pedig 100 ezer forintot.
De még így is megéri?
Ha nincs más választás, és meg tudják fizeti, akkor természetesen. A Groupama Biztosító megbízásából az NRC kutató cég által készített országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18-59 éves korú lakosság ötöde érdekelt valamilyen módon az albérletekben - írja a Világgazdaság. A válaszadók 6 százaléka kiadja otthonát, 13 százalékuk kivesz magának lakást, 1 százalék pedig ad és vesz is ki ingatlant.
"A 18-39 évesek 15 százaléka él albérletben, ugyanakkor az ötven évnél idősebbeknek mindössze 6 százaléka. További érdekesség, hogy a budapesti albérletben élők ugyanannyian vannak, mint az ország egyéb településein összesen" - derül ki a felmérésből.
Egyetemi tanévkezdés: meg kell húzni a nadrágszíjat
Önköltség, tankönyvek, gólyatábor, albérlet vagy kollégium - mekkora kiadásal jár az egyetemi-főiskolai tanévkezdés? Utánajártunk. A legnagyobb falat: a tandíj Ha nem állami ösztöndíjas helyre kerültetek vagy kerültök be, az egyik legnagyobb kiadás az önköltség lesz félévente. Ha ezt nem saját zsebből szeretnétek kifizetni, felvehetitek a diákhitel 2-t.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
