Egyre több magyar diák választja az osztrák felsőoktatást, és a legnépszerűbb egyetemet, a Universität Wient.
Február 5-ig jelentkezhettek a Bécsi Egyetem nyári szemeszterére - hívta fel a figyelmet a Magyar Diákok Egyesülete. Újdonság, hogy a 2014/2015-ös tanévtől felvételit tartanak a tanári szakokon.
Emellett az üzleti gazdaságtan, a nemzetközi üzleti gazdálkodás, a közgazdaságtan, a biológia, a gyógyszerészet, a táplálkozástudomány, apszichológia, valamint a kommunikáció és médiatudomány szakokra is felvételiznetek kell - korábban a legnépszerűbb szakokra felvételi vizsga nélkül is be lehetett kerülni.
Ezekre a szakokra március 1. és július 15. között jelentkezhettek. Legkésőbb augusztus 10-ig el kell készítenetek a német nyelvű online önértékeléseteket, szeptember 4-én pedig teljesítenetek kell az írásbeli felvételi vizsgát. A felvételi eljárás részleteit és határidejeit itt találjátok. Akik bejutnak, november 30-ig kezdhetik meg tanulmányaikat.
A Magyar Diákok Egyesületének adatai szerint 2012-ben a Bécsi Egyetem volt a legnépszerűbb a magyar diákok körében, ebben az évben 146 elsőéves kezdte meg itt a tanulmányait, ezzel 712-re nőtt az itt tanuló magyarok száma. Az osztrák egyetemek amúgy is egyre népszerűbbek a hazai diákok körében, 2004 és 2012 között kétharmaddal nőtt az Ausztriában továbbtanuló magyarok száma. Erről szóló cikkünket itt olvashatjátok.
Ennek oka, hogy az Európai Unió tagországaiból érkező diákok csaknem ingyen (félévenként 17 euróért) tanulhatnak az osztrák egyetemen, nincsen hallgatói szerződés sem, és a magyar érettségit is elfogadják. Ausztriai továbbtanulás tandíj nélkül: így szerezhettek külföldi diplomát.
Miért mennek külföldre a magyar diákok?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
