Milyenek lesznek a 2015-ös ponthatárok? Be lehet kerülni az egyetemekre és főiskolákra 280 ponttal? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Három egyetemre is jelentkeztem februárban, de nem tudom, hogy van-e esélyem bekerülni a szakokra. Azt hallottam, hogy 280 pont felett mindenkit felvesznek. Ez tényleg így van?
A minimális ponthatár valóban 280 pont, de ez nem azt jelenti, hogy minden szakra be lehet kerülni ilyen teljesítménnyel. Azokon a képzéseken, amelyekre az év elején meghatározott kapacitásnál (az adott szakon az adott egyetem maximum hány hallgatót tud oktatni) többen jelentkeztek, a felvételizők pontszáma alapján rangsorol majd a rendszer, vagyis könnyen lehet jóval magasabb ponthatár is.
Ott azonban, ahol a jelentkezők száma nem éri el a kapacitásszámot, valóban 280 lesz a ponthatár. Ugyanakkor 2015-ben is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet azon a tizenhat népszerű szakon, amelyen már harmadik éve határoznak központi ponthatárt, akik elérik a központi ponthatárt. Itt találjátok, mennyibe kerülnek a legnépszerűbb szakok.
Fontos, hogy ezek csak előzetes, minimális követelmények: ha a jelentkezők felvételi pontszáma magasabb lesz, a bekerülési limitet is magasabban húzzák majd meg. A 2015-ös felvételin a tizenhat mellett további huszonöt szakon lesz központi ponthatár: a teljes listát itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
