Míg korábban mindenki megkapta az emelt szintű érettségiért járó pluszpontokat a felvételin, aki minimum 30...
Míg korábban mindenki megkapta az emelt szintű érettségiért járó pluszpontokat a felvételin, aki minimum 30 százalékot elért a vizsgán, 2013-tól jóval fentebb húznák meg a határt, csak 45 százalékos teljesítmény felett járna a többletpont – olvasható a felvételi eljárásról szóló rendelet legfrissebb tervezetében, amelyet a kormany.hu oldalon hoztak nyilvánosságra.
Ha a tervezetet a jelenlegi formájában fogadják el, 2013-tól jobb teljesítmény kell ahhoz, hogy az érettségizők megkapják az emelt szintű vizsgáért járó pluszpontokat. A többletpontok száma nem változik: ha valaki eléri a 45 százalékot, ezentúl is 50 pluszpontra lesz jogosult.
Enyhítés vagy szigorítás?
Ez a tervezet valamivel enyhébb, mint egy korábbi verzió: augusztusban még arról szóltak a hírek, hogy 30-ról egyenesen 50 százalékra emelik azt a határt, amit emelt szinten el kell érni a többletpontokhoz. Ez azt jelentette volna, hogy a feladatok felét helyesen kellett volna megoldani - ezt a tervezetet végül nem fogadták el.
A 2012-es tavaszi érettségi időszakban több mint 37 ezer emelt szintű vizsgát tartottak – a diákok többségének teljesítménye jobb volt 30 százaléknál, ők megkapták a nehezebb írásbeliért és szóbeliért járó 50 többletpontot.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
