Míg korábban mindenki megkapta az emelt szintű érettségiért járó pluszpontokat a felvételin, aki minimum 30...
Míg korábban mindenki megkapta az emelt szintű érettségiért járó pluszpontokat a felvételin, aki minimum 30 százalékot elért a vizsgán, 2013-tól jóval fentebb húznák meg a határt, csak 45 százalékos teljesítmény felett járna a többletpont – olvasható a felvételi eljárásról szóló rendelet legfrissebb tervezetében, amelyet a kormany.hu oldalon hoztak nyilvánosságra.
Ha a tervezetet a jelenlegi formájában fogadják el, 2013-tól jobb teljesítmény kell ahhoz, hogy az érettségizők megkapják az emelt szintű vizsgáért járó pluszpontokat. A többletpontok száma nem változik: ha valaki eléri a 45 százalékot, ezentúl is 50 pluszpontra lesz jogosult.
Enyhítés vagy szigorítás?
Ez a tervezet valamivel enyhébb, mint egy korábbi verzió: augusztusban még arról szóltak a hírek, hogy 30-ról egyenesen 50 százalékra emelik azt a határt, amit emelt szinten el kell érni a többletpontokhoz. Ez azt jelentette volna, hogy a feladatok felét helyesen kellett volna megoldani - ezt a tervezetet végül nem fogadták el.
A 2012-es tavaszi érettségi időszakban több mint 37 ezer emelt szintű vizsgát tartottak – a diákok többségének teljesítménye jobb volt 30 százaléknál, ők megkapták a nehezebb írásbeliért és szóbeliért járó 50 többletpontot.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
