Rosszul járnak a felvételizők, tovább csökkentik a keretszámokat 2013-ban

Az önfenntartó felsőoktatás megteremtése érdekében indokolt, hogy 2013-ban tovább szűkítsék az állami ösztöndíjas...

  • MTI
Az ELTE jogi kara. Idén még 50 hallgatói helyet kaptak a jogászképzéshez, 2013-ban egyet sem fognak
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az önfenntartó felsőoktatás megteremtése érdekében indokolt, hogy 2013-ban tovább szűkítsék az állami ösztöndíjas férőhelyek számát - mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek.

A helyettes államtitkár szerint a jogász- és közgazdászképzésekben jövőre már valószínűleg egyáltalán nem lesz ösztöndíjas hely, hiszen ezek a szakok a felvételi adatok alapján a piacról is képesek eltartani magukat. Ugyanakkor a műszaki és természettudományos képzések keretszámainak meghatározásakor további egyeztetésekre lesz szükség - tette hozzá. Ahogy az eduline korábban beszámolt, várhatóan a bölcsészettudományi karokon is kevesebb hallgatói hely lesz - erről itt olvashattok.

Az állam a jövőben sem vonul ki a felsőoktatás támogatásából - jelezte Maruzsa Zoltán. Magyarázata szerint azokon a területeken, ahol az állam a megrendelő, vagyis amit nem lehet a piacra bízni - például a pedagógusképzést -, ott a későbbiekben is lesznek állami ösztöndíjas helyek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.