Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
18 órától elérhetők az idei felsőoktatási pótfelvételi ponthatárai. 8305-en izgulhatnak.

Hamarosan, este hat órától lehet megnézni a Felvin az idei pótfelvételi ponthatárokat. Akik megadták a jelentkezés során telefonszámukat, SMS-ben is értesítést kapnak.
A jelentkezők 67 százaléka alapképzést, 7 százaléka osztatlan mesterképzést, 16 százalékuk felsőoktatási szakképzést, 10 százalékuk pedig mesterképzést jelölt meg. A legtöbb jelentkezés az Oktatási Hivatal adatai szerint levelező szakra érkezett.
A pótfelvételiben meghirdetett szakok esetében a ponthatár nem lehet alacsonyabb, mint az általános eljárásban, július 26-án nyilvánosságra hozott volt. Ha egy képzést kizárólag a pótfelvételi eljárás során hirdettek meg, a ponthatár nem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimum pontszámnál, ami alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen 50 pont.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.