Pótfelvételi: maximális pont kellett egy felsőoktatási szakképzéshez

Egy szakhoz 500 pont, több felsőoktatási szakképzéshez pedig 350 feletti pontszám kellett a 2013-as pótfelvételin. Az intézmények a második körben szinte kizárólag önköltséges képzéseket hirdettek meg. Íme, a ponthatárok.

  • Eduline

A pótfelvételin idén összesen 8131-en adták be a jelentkezésüket valamelyik egyetemre vagy főiskolára. 5719-en jelöltek meg alapképzést, 1058-an felsőoktatási szakképzést, 843-an mesterképzést, 511-en pedig osztatlan képzést. Levelező tagozatos képzésre 3983-an, nappalira 3630-an jelentkeztek.

Mely alapképzéseken húzták a legmagasabb ponthatárt? Erről itt olvashattok.

A mesterszakos ponthatárokat itt találjátok.

Ezekhez a felsőoktatási szakképzésekhez legalább 350 pontot kellett gyűjteni:

Intézmény és szakPonthatár
Széchenyi István Egyetem, gazdálkodási és menedzsment (projektmenedzsment), levelező500
Kodolányi János Főiskola, szociális és ifjúsági munka (ifjúságsegítő)448
Pannon Egyetem, pénzügy és számvitel (vállalkozási), levelező428
Széchenyi István Egyetem, kereskedelem és marketing (kereskedelmi logisztika)404
Szolnoki Főiskola, nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika), levelező402
Debreceni Egyetem, kommunikáció és média (kommunikátor)400
Budapesti Gazdasági Főiskola, emberi erőforrások (személyügyi)396
Kodolányi János Főiskola, televíziós műsorkészítő364
Dunaújvárosi Főiskola, televíziós műsorkészítő356
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.