Pótfelvételi: maximális pont kellett egy felsőoktatási szakképzéshez

Egy szakhoz 500 pont, több felsőoktatási szakképzéshez pedig 350 feletti pontszám kellett a 2013-as pótfelvételin. Az intézmények a második körben szinte kizárólag önköltséges képzéseket hirdettek meg. Íme, a ponthatárok.

  • Eduline

A pótfelvételin idén összesen 8131-en adták be a jelentkezésüket valamelyik egyetemre vagy főiskolára. 5719-en jelöltek meg alapképzést, 1058-an felsőoktatási szakképzést, 843-an mesterképzést, 511-en pedig osztatlan képzést. Levelező tagozatos képzésre 3983-an, nappalira 3630-an jelentkeztek.

Mely alapképzéseken húzták a legmagasabb ponthatárt? Erről itt olvashattok.

A mesterszakos ponthatárokat itt találjátok.

Ezekhez a felsőoktatási szakképzésekhez legalább 350 pontot kellett gyűjteni:

Intézmény és szakPonthatár
Széchenyi István Egyetem, gazdálkodási és menedzsment (projektmenedzsment), levelező500
Kodolányi János Főiskola, szociális és ifjúsági munka (ifjúságsegítő)448
Pannon Egyetem, pénzügy és számvitel (vállalkozási), levelező428
Széchenyi István Egyetem, kereskedelem és marketing (kereskedelmi logisztika)404
Szolnoki Főiskola, nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika), levelező402
Debreceni Egyetem, kommunikáció és média (kommunikátor)400
Budapesti Gazdasági Főiskola, emberi erőforrások (személyügyi)396
Kodolányi János Főiskola, televíziós műsorkészítő364
Dunaújvárosi Főiskola, televíziós műsorkészítő356
Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.