Több százezer felvételiző rohamozta meg az olasz egyetemeket

Az olaszországi egyetemek "zárt létszámú" karain ezen a héten tartják a felvételi teszteket.

  • Eduline
A La Sapienza főbejárata. Ide jelentkeztek a legtöbben
Wikipedia

Az olaszországi egyetemek "zárt létszámú" karain ezen a héten tartják a felvételi teszteket. Az orvostanhallgatónak készülők írták elsőként a felvételi tesztet. Csütörtökön az építészeti karok következnek, utolsóként - szeptember 10-én - az állatorvosira jelentkezők vizsgáznak. A többi egyetemi karon nincsen létszámkorlátozás Olaszországban. 

Az orvostudományi karokra jelentkezőknek nyolcvan kérdésre kellett helyes választ adni. A kétórás írásbeli teszt negyven kérdése az általános kulturális felkészültségét és logikai készségét mérte fel. A kérdések másik fele a tudományos ismeretekre vonatkozott. Egész Olaszországban hetvenhétezren jelentkeztek orvosi karra, de csak 11 104 hallgatót vesznek fel, ebből 931-et fogorvosi karra. 

A legtöbben, több mint hétezren a római La Sapienza egyetem orvosi karára jelentkeztek, ezt követi a milánói, nápolyi és torinói egyetem. Az olasz Nemzeti Kutató Központ (CNR) adatai szerint az idén felvett és a diplomát átlagosan hat év alatt megszerző orvostanhallgatók harminc százaléka lesz munkanélküli. 

Az idén több mint 490 ezer diák érettségizett az olasz gimnáziumokban és szakközépiskolákban. 2002-ben az érettségizettek 74,5 százaléka tanult tovább egyetemen, az utolsó adatok szerint 2009-ben 65,7 százalék - írta az olasz sajtó. 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.