Nyilvánosak a 2013-as felvételi jelentkezési statisztikái: az egyetemek és főiskolák közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem járt a legjobban. Míg a többi intézményben csökkent vagy alig nőtt a jelentkezők száma, az NKE-re a tavalyinál ezerrel többen felvételiztek. Idén az állami támogatás összegét és az ösztöndíjas keretszámot is emelték, a hallgatók pedig gyakorlatilag két egyetemet végezhetnek el ingyen.
Tavaly 6060-an, idén azonban már 7059-en adták be jelentkezésüket a közszolgálati egyetemre, első helyen 2012-ben 4040-en, 2013-ban 5128-an jelölték meg az intézményt. Melyek a legnépszerűbb egyetemek, főiskolák idén? A listát itt találjátok, az összes, a felvételi statisztikákkal kapcsolatos cikkünket pedig itt nézhetitek meg.
Többen kerülhetnek be
A népszerűség növekedésének egyik oka lehet a keretszám növelése: míg 2012-ben 1017 ösztöndíjas hallgatót vehetett fel alapszakokra az intézmény, 2013-ban már ezernégyszázan kezdhetik meg tanulmányaikat támogatott formában, mesterképzésre pedig ötszáz államilag támogatott hallgató kerülhet be.
A 2012. január 1-jén, a nemzetvédelmi egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus közigazgatási karának összevonásával létrehozott intézmény az idén a működésre 3,2 milliárd, tananyagfejlesztésre pedig 100 millió forint állami támogatást kapott. Az Orczy-kertben helyet kapó Ludovika Campus összesen 24,5 milliárd forintba kerül, és várhatóan 2015-re készül el.
Nem fogynak az állami félévek
Nem véletlenül választotta több felvételiző a közszolgálati egyetemet: a hallgatóknak nem fogynak az állami ösztöndíjas féléveik, őket ugyanis közszolgálati ösztöndíjjal támogatják. Így egy alap- és egy mesterképzés elvégzése után még mindig tizenkét féléven keresztül tanulhatnak állami ösztöndíjasként más intézményben.
A közszolgálati ösztöndíj feltételei egy-két kivételtől eltekintve megegyeznek az állami ösztöndíjéval, a hallgatóknak azonban azt is vállalniuk kell, hogy az oklevél megszerzését követő három hónapon belül elfogadják az egyetem által felajánlott vagy kiközvetített közszolgálati állást. A részleteket itt olvashatjátok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
