Egyre több brit egyetemen íratnak külön tesztet a jelentkezőkkel, ezekben az intézményekben ugyanis nem fogadják el...
Egyre több brit egyetemen íratnak külön tesztet a jelentkezőkkel, ezekben az intézményekben ugyanis nem fogadják el az érettségit felvételi vizsgaként – adta hírül a The Telegraph.
Nick Gibb közoktatásért felelős miniszter szerint ma már legalább 75 intézmény szervez saját felvételi vizsgát, 50 százalékkal több, mint tavaly. Az adatok azt mutatják, hogy leginkább a jogi, orvosi és természettudományi karokon döntenek úgy, hogy nem fogadják el a központi érettségit.
Az Oxfordon például a következő tanévtől – a bejelölt szakoktól függően – tízből kilenc jelentkezőnek kell majd külön tesztet írnia. Összehasonlításképpen: 2009-ben még csak a diákok egyharmadának kellett az érettségi mellett felvételiznie is.
Az egyetemek azzal védekeznek, hogy az érettségi ma már nem szűri meg kellőképpen a diákokat, ezért kénytelenek a felvételin kiválogatni a legjobb képességű jelentkezőket. Tény, hogy az adatok szerint tavaly háromszor annyian szereztek jeles érettségi bizonyítványt, mint a nyolcvanas években. Egyre több brit diák csal a felvételin – összefoglalónkat itt olvashatod.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
