Többen kerültek be a Miskolci Egyetem képzéseire, mint egy évvel korábban

A Miskolci Egyetemen többéves rekordot döntött a felvettek száma, amely a tavalyihoz képest csaknem két százalékkal emelkedett, és ezzel várhatóan a felsőoktatási intézmények között országosan is az élmezőnyben foglal helyet - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény csütörtökön az MTI-t.

  • MTI
Wikipedia

A közlemény szerint a Miskolci Egyetem karaira 2018-ban 5088-an jelentkeztek, közülük eddig 2316-ot vettek fel. Ez a létszám a megállapított ponthatárok alapján az utóbbi öt évet tekintve az idén a legmagasabb.

 Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a felsőoktatási intézmények közötti, egyre fokozódó versenyben a Miskolci Egyetem folyamatosan erősíti pozícióját a népszerű fővárosi egyetemek és a több intézményből integrált nagyvárosi egyetemek között - írták a közleményben, amely arra is kitér, hogy a egyetem valamennyi karára több hallgatót vettek fel, mint korábban.

A 2018-as felvételiről és a ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

ELTE, DE, BME: ezeken az egyetemeken szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet

Melyik egyetem alap- és osztatlan képzései szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyet? Mutatjuk. Nyilvánosságra hozták azoknak a felsőoktatási intézményeknek a listáját, ahová a legtöbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos, alapszakos hallgató jutott be a 2018-as felvételin. Itt találjátok a listát: Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.