Többen kerültek be a Miskolci Egyetem képzéseire, mint egy évvel korábban

A Miskolci Egyetemen többéves rekordot döntött a felvettek száma, amely a tavalyihoz képest csaknem két százalékkal emelkedett, és ezzel várhatóan a felsőoktatási intézmények között országosan is az élmezőnyben foglal helyet - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény csütörtökön az MTI-t.

  • MTI
Wikipedia

A közlemény szerint a Miskolci Egyetem karaira 2018-ban 5088-an jelentkeztek, közülük eddig 2316-ot vettek fel. Ez a létszám a megállapított ponthatárok alapján az utóbbi öt évet tekintve az idén a legmagasabb.

 Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a felsőoktatási intézmények közötti, egyre fokozódó versenyben a Miskolci Egyetem folyamatosan erősíti pozícióját a népszerű fővárosi egyetemek és a több intézményből integrált nagyvárosi egyetemek között - írták a közleményben, amely arra is kitér, hogy a egyetem valamennyi karára több hallgatót vettek fel, mint korábban.

A 2018-as felvételiről és a ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

ELTE, DE, BME: ezeken az egyetemeken szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet

Melyik egyetem alap- és osztatlan képzései szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyet? Mutatjuk. Nyilvánosságra hozták azoknak a felsőoktatási intézményeknek a listáját, ahová a legtöbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos, alapszakos hallgató jutott be a 2018-as felvételin. Itt találjátok a listát: Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.