Felvételi ponthatárok: ezek a diákok biztosan nem jutnak be az egyetemre

Hol húzzák meg a minimumponthatárt a 2013-as felvételin? Hány pont kell az alapszakokhoz? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
Túry Gergely

Egyetlen államilag finanszírozott vagy önköltséges alap- és osztatlan szakra sem kerülhettek be 2013-ban, ha kevesebb mint 240 pontot szereztetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen - például nyelvvizsgáért vagy OKJ-s végzettségért - adható pluszpontok nélkül. Hogyan változnak a pontszámítás szabályai 2013-ban? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A felsőoktatási szakképzéseken idén legalább 200 pontot kell elérni (a felsőoktatási szakképzések pontszámítási szabályairól itt olvashattok), míg a mesterképzésekre jelentkezőknek a maximális száz pontból minimum ötvenet kell összegyűjteniük. Az egyetemek és főiskolák további feltételeket is meghatározhatnak: több szakon teljesíteni kell az alkalmassági vagy gyakorlati vizsgát. Hány pontot gyűjtöttetek össze? Itt kipróbálhatjátok pontszámító kalkulátorunkat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.