Hamarosan eldől, ki jut be idén a felsőoktatásba. Megnéztük, hányan jelentkeztek a legnépszerűbb egyetemekre, főiskolákra.
ELTE, Szeged, Debrecen, Pécs, BME
Az egyetemek közül a legnépszerűbb az Eötvös Loránd Tudományegyetem: 17 155-en adták be a jelentkezésüket valamelyik alap-, osztatlan vagy mesterszak, illetve felsőoktatási szakképzés állami ösztöndíjas formájára. A második 12 239 jelentkezővel a Szegedi Tudományegyetem, a harmadik pedig 11 985 jelentkezővel a Debreceni Egyetem lett. A Pécsi Tudományegyetem állami ösztöndíjas képzéseire 10 174-en adtak be jelentkezési lapot. Az ötödik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lett: ide 9782-en felvételiznek támogatott helyre.
A legnépszerűbb főiskolák
A főiskolák közül a Budapesti Gazdasági Főiskola a legnépszerűbb: 7290-en jelentkeztek állami ösztöndíjas helyre. A második az egri Eszterházy Károly Főiskola: 3566-an szeretnék támogatott formában elkezdeni tanulmányaikat. A Nyíregyházi Főiskola állami ösztöndíjas képzéseire 2588-an, a Kecskeméti Főiskolára pedig 2259-en felvételiznek. Az ötödik a Dunaújvárosi Főiskola: ide 1180-an adtak be jelentkezési lapot valamelyik szak állami ösztöndíjas formájára. A felvételi jelentkezésekkel kapcsolatos összes statisztikát itt nézhetitek meg.
2013-ban az, aki eléri a 240 pontos minimumponthatárt, és belefér az intézményi kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg tanulmányait az alap- és osztatlan képzéseken. A felsőoktatási szakképzések esetében a minimumponthatár 200 pont. Kivétel ez alól az a tizenhat népszerű szak, amelyeken központilag határozták meg a támogatott képzés ponthatárát.
| Ennyien kerülhetnek be |
| A budapesti egyetemek kapacitásszámait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. A legnépszerűbb szakok kapacitásszámait itt, a társadalomtudományi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt, az informatikai képzésekét pedig itt találjátok. A két szám a szak minimális, illetve maximális hallgatói létszáma. |
Mesterképzésen 2013-ban összesen 17800-an kezdhetik meg állami ösztöndíjas formában tanulmányaikat: az egyetemekre, főiskolákra lebontott keretszámokat itt nézhetitek meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
