Hány ponttal lehet állami ösztöndíjas helyet szerezni a 2014-es felvételin? Milyen végzettséggel lehet felsőoktatási szakképzésre jelentkezni? Itt vannak a leggyakoribb kérdések és a válaszok.
Érettségi, diploma
Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőfokú szakképzésre szeretnétek jelentkezni, be kell mutatnotok az érettségi bizonyítványotokat. Ha mesterképzésre felvételiztek, a bemeneteli követelményeknek megfelelő felsőfokú végzettség, alapszakos vagy "régi" típusú egyetemi vagy főiskolai diploma kell. Fontos: nem mindegy, milyen alapszakon végeztetek, nem minden képzésről lehet továbbmenni egy adott MA- vagy MSc-szakra - erről itt olvashattok.
Ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott alap- vagy osztatlan képzésre, érettségiznetek kell az adott szakon meghatározott tárgyakból, több képzésen emelt szintű érettségit is kérnek a jelentkezőktől. Bizonyos felsőoktatási intézmények gyakorlati vagy alkalmassági vizsgát is kérnek, ebben az esetben ezt is teljesítenetek kell. A Felvi oldalán megnézhetitek, melyik szakon mi a beszámítható érettségi tantárgy, van-e gyakorlati vagy alkalmassági vizsga. A tanári szakok alkalmassági vizsgájáról itt olvashattok.
Minimumponthatárok
2014-ben az alap- és osztatlan képzéseken 260 a minimumponthatár, míg a felsőoktatási szakképzésekhez legalább 220 pont kell - fontos, hogy ezt a határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de az egyéb jogcímen kapható pluszpontok (például nyelvvizsga vagy OKJ-s szakképesítés) kell elérnetek. Ha mesterképzésre felvételiztek, a maximális száz pontból ötvenet kell gyűjtenetek. Ha ennél kevesebb pontot szereztek, önköltséges helyet sem szerezhettek.
A minimumponthatárok elérése természetesen még nem jelenti azt, hogy bekerültök az adott képzésre. A jelentkezők száma és eredménye alapján húzzák meg a felvételi ponthatárokat - ezeket július 24-én hozzák nyilvánosságra.
Emellett az idén is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet a tizenhat népszerű alapszakon, akik elérik a központi ponthatárt.
Alapszak | 2014-es központi ponthatár |
Alkalmazott közgazdaságtan | 465 |
Andragógia | 430 |
Emberi erőforrások | 443 |
Gazdálkodási és menedzsment | 460 |
Gazdaságelemzés | 465 |
Igazságügyi igazgatási | 424 |
Jogász | 464 |
Kereskedelem és marketing | 449 |
Kommunikáció és médiatudomány | 455 |
Közszolgálati | 440 |
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási | 410 |
Nemzetközi gazdálkodás | 460 |
Nemzetközi tanulmányok | 465 |
Pénzügy és számvitel | 458 |
Turizmus-vendéglátás | 428 |
Üzleti szakoktató | 440 |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
