Jövő kedden hirdetik ki a februárban induló keresztféléves képzések ponthatárait, amelyek még aznap felkerülnek a...
Jövő kedden hirdetik ki a februárban induló keresztféléves képzések ponthatárait, amelyek még aznap felkerülnek a felvi.hu oldalra. Minden jelentkezőt az általa megadott képzések sorrendjének megfelelően az első olyan helyre veszik fel, ahol a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt. A listán hátrébb szereplő képzésekre akkor sem veszik fel a jelentkezőt, ha a pontszáma azokon a szakokon is elegendő lenne. A 2011-es keresztféléves ponthatárokról itt olvashattok.
Nem vehető fel az a jelentkező, akinek összpontszáma nem éri el a felvételi ponthatárt vagy nem rendelkezik az általa megjelölt képzéshez szükséges végzettséggel. Nem vehető fel az a jelentkező sem, akinek összpontszáma, az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül nem érte el a jogszabályi minimum ponthatárt. Ez alapképzés esetén 240 pont, felsőfokú szakképzés esetén 140 pont.
A besorolási döntésről a jelentkezőket az Oktatási Hivatal írásban értesíti. A felvi.hu regisztrált felhasználói az "Én felvim" menüpontból is elérhetik a ponthatárokat, ahol egyúttal azt is megnézhetik, melyik megjelölt szakra nyertek felvételt. A sikeresen felvételizőket a felsőoktatási intézmény is értesíti majd írásban. Ez a levél tartalmazza az esetleges egyéb tudnivalókat (beiratkozás helye, ideje).
A felvételi határozat, azaz a besorolási döntés ellen a jelentkező kérhet jogorvoslatot a döntés közlésétől - vagy ennek hiányában a tudomásra jutástól - számított 10 munkanapon belül, de legkésőbb 2012. február 6-ig.
Mindazok számára, akiknek nem sikerül bekerülniük egyetlen helyre sem, újra próbálkozhatnak a 2012 szeptemberében induló képzéseken. Ezeken a szakokon a jelentkezési határidő 2012. február 15. Hogyan változnak idén a felvételi pontszámítás szabályai? A legfontosabb tudnivalókról itt olvashattok.
Az idei keresztféléves képzésekre több mint 6400-an jelentkeztek, a kérelmezők 80 százaléka e-felvételin keresztül adta be jelentkezését. A felvételt kérők között fele-fele arányban voltak a férfiak és a nők, a legidősebb keresztféléves jelentkező 1946-ban született.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
