Az idén július 24-én hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ekkor dől el, hogy a csaknem 110...
Az idén július 24-én hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ekkor dől el, hogy a csaknem 110 ezer jelentkező diák bekerült-e a rendes eljárásban valamelyik egyetemre, főiskolára.
A Pont Ott Parti programját itt nézhetitek meg.
Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően lesz Pont Ott Parti is, most a Margitszigeti Atlétikai Centrum ad otthont a rendezvénynek; ingyenes koncertekkel, beszélgetésekkel, játékokkal, ajándékokkal várják a diákokat, és kihirdetik a ponthatárokat.
Az idei évben változás, hogy az elérhető felvételi pontszám 480-ról 500-ra módosul, az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpont kapható. A bekerüléshez legalább 240 pontot kell elérniük a felvételizőknek. A 2012-es pontszámítási szabályokról itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
A legnépszerűbb szakok
Mintegy 110 ezer diák jelentkezett főiskolákra, egyetemekre. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölte meg az állami ösztöndíjas képzési formát, valamint 82.661-en jelentkeztek nappali munkarendre. Levelező munkarendet a felvételizők 23 százaléka választott, esti munkarendet és távoktatást pedig alig egy-egy százalékuk jelölt meg első helyen.
Az idén a műszaki terület volt a legnépszerűbb az alap- és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezők körében, összesen 13.950-en jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki szakot. A második helyen a gazdaságtudományok képzési terület áll 11.421 jelentkezővel, míg a harmadikon a 9187 felvételizőt vonzó bölcsészettudományok.
Korrigált keretszámok
A keretszámok módosítását az oktatási államtitkár június 26-án jelentette be, közölve: ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben kezdődő tanévben. Hoffmann Rózsa akkor elmondta, az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől.
A módosítás értelmében 2400-zal több hallgatót vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus, hétszázzal az agrárhelyek száma; az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám. A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak - közölte.
A kormányrendelet alapján a felsőfokú szakképzésre felvehető hallgatók létszámát 3500 főben határozták meg. Az alapképzésre felvehetők létszáma 31.750 lesz, emellett részösztöndíjban 5550-en részesülhetnek.
Ebből az agrár képzési területre felvehető hallgatók száma kétezer fő, részösztöndíjat százan kaphatnak; a bölcsészettudományi képzési területre 2700 hallgatót, a gazdaságtudományokra 250-et, az informatikaira 4550 hallgatót vehetnek fel, és részösztöndíjat kaphatnak 1500-an. A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre felvehető hallgatók száma 1017, az igazságügyi, munkaügyi szakokra felvehetőké 200 a teljes állami ösztöndíjas kereten belül.
A műszaki képzési területre felvehető hallgatók száma 10.560, részösztöndíjat 2350-an kaphatnak, az orvos- és egészségtudomány képzési területre 3200-an juthatnak be, a keretet kiegészíti száz részösztöndíjas. A pedagógusképzés képzésre 1600, a sporttudományira 600 hallgatót vehetnek fel. A társadalomtudomány képzési területre vonatkozó számot ezerben rögzítették, a természettudományira felvehetőkét négyezerben, és további 1500 a részösztöndíjas hallgatók száma. A művészet képzési területre 740, a művészetközvetítésire 350 hallgató vehető fel. Az egységes, osztatlan képzésre felvehető hallgatók létszáma 2420.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
