Jövő héten folytatódik az érettségi, ezek a vizsgák jönnek

Az írásbelik utolsó hete jön.

  • Eduline
Túry Gergely

Hétfő reggel nyolctól fizikából tehetnek érettségit a diákok emelt- és középszinten egyaránt. Szintén hétfőn, de 14 órás kezdettel vizuális kultúra középszintű vizsgákat tartanak.

Másnak reggel nyolctól franciaérettségi jön, majd délután kettőtől filozófia középszint.

Szerdán reggel a spanyolvizsgákkal kezdődik a nap, délután pedig a mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma középszintű vizsgákkal folytatódik.

Csütörtökön olaszból lehet érettségizni, 14 órától pedig gazdasági- és katonai alapismeretekből emelt szinten, katonai alapismeretekből, természettudományból és pszichológiából pedig középszinten.

A jövő hét utolsó munkanapján oroszból, illetve az eddig sorra nem került nyelvekből lehet érettségizni. Ezzel pedig le is zárul az írásbeli vizsgák időszaka, hogy június 8-tól megkezdődhessenek a szóbelik.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.