Infografika: mekkora lesz a verseny az állami ösztöndíjas helyekért?

80 ezren szereznének állami ösztöndíjas helyet a 2013-as felvételin. Tavaly 51 ezren kerültek be ösztöndíjas helyre: ez a szám idén várhatóan magasabb lesz, de néhány szakon biztosan csökkenni fog a támogatott képzésben résztvevők száma.

  • Eduline

Az idei felvételin az, aki eléri a 240-es minimumponthatárt és megfelel a jelentkezési követelményeknek, állami ösztöndíjas helyre kerülhet be, amíg be nem telik az intézmények által meghatározott kapacitásszám. Ez azonban nem vonatkozik arra a tizenhat szakra, amelyeken csak az juthat be támogatott helyre, aki eléri a kormány által meghatározott - az eddigieknél általában magasabb - ponthatárt. A tizenhat szakra összesen 10 ezren jelentkeztek első helyen: a teljes listát a ponthatárokkal itt nézhetitek meg.

felvi.hu
Friss felvételi statisztikák

A tíz legnépszerűbb alapszak és a legtöbb jelentkezőt vonzó osztatlan szakok

Az öt legnépszerűbb mesterszak

Hányan jelentkeztek a felsőoktatási szakképzésekre?

A tizenhat, központilag meghatározott ponthatárral rendelkező szak statisztikái

Drasztikusan visszaesett a kommunikáció szakra jelentkezők száma

Így változott a felvételizők száma: tizenhét éve nem jelentkeztek ilyen kevesen

Ennyien jelentkeztek műszaki, bölcsész- és orvosi képzésekre

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.