Infografika: mekkora lesz a verseny az állami ösztöndíjas helyekért?

80 ezren szereznének állami ösztöndíjas helyet a 2013-as felvételin. Tavaly 51 ezren kerültek be ösztöndíjas helyre: ez a szám idén várhatóan magasabb lesz, de néhány szakon biztosan csökkenni fog a támogatott képzésben résztvevők száma.

  • Eduline

Az idei felvételin az, aki eléri a 240-es minimumponthatárt és megfelel a jelentkezési követelményeknek, állami ösztöndíjas helyre kerülhet be, amíg be nem telik az intézmények által meghatározott kapacitásszám. Ez azonban nem vonatkozik arra a tizenhat szakra, amelyeken csak az juthat be támogatott helyre, aki eléri a kormány által meghatározott - az eddigieknél általában magasabb - ponthatárt. A tizenhat szakra összesen 10 ezren jelentkeztek első helyen: a teljes listát a ponthatárokkal itt nézhetitek meg.

felvi.hu
Friss felvételi statisztikák

A tíz legnépszerűbb alapszak és a legtöbb jelentkezőt vonzó osztatlan szakok

Az öt legnépszerűbb mesterszak

Hányan jelentkeztek a felsőoktatási szakképzésekre?

A tizenhat, központilag meghatározott ponthatárral rendelkező szak statisztikái

Drasztikusan visszaesett a kommunikáció szakra jelentkezők száma

Így változott a felvételizők száma: tizenhét éve nem jelentkeztek ilyen kevesen

Ennyien jelentkeztek műszaki, bölcsész- és orvosi képzésekre

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.