Ezekhez a mesterszakokhoz kellett a legtöbb pont a pótfelvételin

Nyilvánosságra hozták a 2013-as pótfelvételi ponthatárait - ezúttal szinte kizárólag önköltséges képzésekre lehetett jelentkezni. Íme, a tíz legmagasabb ponthatár a mesterszakokon.

  • Eduline

Idén 8131-en adták be a jelentkezésüket valamelyik egyetemre vagy főiskolára a pótfelvételin. Közülük 5719-en jelöltek meg alapképzést, 1058-an felsőoktatási szakképzést, 843-an mesterképzést, 511-en pedig osztatlan képzést. Levelező tagozatos képzésre 3983-an, nappalira 3630-an jelentkeztek.

A legnépszerűbb mesterszak az egészségügyi menedzser volt, annak ellenére, hogy csak két intézményben hirdették meg. A Semmelweis Egyetemen - a maximális százból - 80, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 72 pont kellett a bekerüléshez.

Az alap- és osztatlan szakos ponthatárokról itt olvashattok.

Maximális pont kellett egy felsőoktatási szakképzéshez: a ponthatárokat itt nézhetitek meg.

A tíz legmagasabb mesterszakos ponthatár:

Intézmény és szakPonthatár
Eötvös Loránd Tudományegyetem, egészségpolitika, tervezés és finanszírozás99
Eötvös Loránd Tudományegyetem, kisebbségpolitika99
Eötvös Loránd Tudományegyetem, kulturális antropológia99
Eszterházy Károly Főiskola, tanári [5 félév [ember és társadalom műveltségterületi tanár]], levelező98
Eötvös Loránd Tudományegyetem, szociális munka (levelező)97
Eötvös Loránd Tudományegyetem, szociálpedagógia (levelező)97
Szegedi Tudományegyetem, biológus97
Debreceni Egyetem, magyar nyelv és irodalom97
Pécsi Tudományegyetem, turizmus-menedzsment (levelező)96
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.