Ilyen lesz a szóbeli angolérettségi: pontozás, szabályok, tételek

Hol nézhetitek meg a mintafeladatokat? Hogyan zajlik a szóbeli érettségi angolból? Milyen szintű tudásra van szükségetek a közép-, illetve az emelt szintűhöz? Íme, a legfontosabb kérdések és válaszok a szóbeli angolérettségiről.

  • Eduline

Hány százalékot kell elérnetek, hogy meglegyen a vizsga?

A középszintű érettségi esetében az írásbelin és a szóbelin külön-külön 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy egyáltalán átmenjetek a vizsgán, ez ugyanakkor még nem jelenti, hogy megvan a kettes: ahhoz összesen legalább 25 százalékra lesz szükségetek. Ha az írásbeli nem sikerült olyan jól, a szóbelivel még felhúzhatjátok.

Az emelt szintű angolérettségin mind az öt vizsgarészből - olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség (szóbeli vizsga) - külön-külön kell elérnetek a 12 százalékot. Arról, hogy egyes tantárgyakból hány pontot kell szereznetek a ketteshez, itt olvashattok.

Túry Gergely

Hány pontot lehet szerezni a szóbelin?

Középszinten legfeljebb 33 pont, emelt szinten pedig 30 pont jár a feleletért.

Milyen nyelvvizsgaszintnek felel meg a közép- és emelt szintű érettségi?

A középszintű vizsga feladatai az alapfokú (A2-B1-es szintű), az emelt szintűé pedig középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsga szintjének felelnek meg.

Hol találtok mintafeladatokat?

A középszintű érettségihez itt találtok mintafeladatokat, az emelt szintű szóbelire pedig itt gyakorolhattok.

Milyen feladattípusokra lehet számítani?

Középszintű feladattípusokEmelt szintű feladattípusok
1. társalgás1. társalgás
2. szituációs feladat2. vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása)
3. önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján3. önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján

Milyen lesz a vizsga?

Először bemelegítő kérdésekre kell válaszolnotok, hogy minél hamarabb ráhangolódjatok az angol nyelv használatára. Ez még nem a vizsga része, így a pontozásba sem számítják bele. A kérdések középszinten a saját személyetekhez, közvetlen környezetetekhez és hétköznapi tevékenységeitekhez kapcsolódnak, emelt szinten viszont már elvontabb jelenségekhez.

A középszintű érettségin a második feladatban a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennetek, a partneretek a vizsgáztató lesz. Emelt szinten egy adott témához kapcsolódó provokatív állítást kell megvitatnotok a vizsgáztatóval, az adott állítás mellett vagy ellen kell érvelve.

A harmadik feladatban a gondolataitokat, véleményeteket kell részletesen és összefüggően kifejtenetek, középszinten képek és a megadott szempontokból, emelt szinten pedig vizuális segédanyagokból (képek, rajzok, grafikonok stb.) kiindulva. Középszinten itt is hétköznapi, emelt szinten viszont elvontabb témákra számíthattok. Ha elakadtok, vagy elfogy a mondanivalótok, a vizsgáztató kérdéseket tehet fel.

Mennyi idő van a felkészülésre?

A feladatok kidolgozásához nem adnak felkészülési időt, de a második és harmadik feladat végiggondolásához közép- és emelt szinten is rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll majd rendelkezésetekre. A szóbeli középszinten 15, emelt szinten pedig 20 percig tart.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.