Az írásbeli érettségik után már tisztább a kép annak tekintetében, milyen pontszámra számíthattok – bár persze a szóbelivel még sokat lehet javítani és rontani is. Érdemes most átvenni, milyen feltételeknek kell megfelelni a felsőoktatási felvételinél.
A BA/BSc-, illetve osztatlan képzésen a szakos kapacitás és a jelentkezők pontszáma alapján dől el, hogy ki férhet be az adott szakra. A szakos kapacitás a képzésen rendelkezésre álló helyek számát jelenti, amelyet a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott szaknál nézhettek meg. A kapacitásszám azt jelzi, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be.
Elvileg azok, akik beférnek a szakos kapacitásba, és elérik a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt - ez 2016-ban az alap- és osztatlan képzéseken az előzetes várakozások ellenére maradt 280 pont, amelybe csak az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s végzettségéért járó többletpontokat lehet beleszámolni - állami ösztöndíjas helyet szerezhetnek. Az idei kapacitásszámokról itt olvashattok.
| Kapcsolódó cikkek |
Ekkor hirdetik ki idén a ponthatárokat |
A minimumponthatárnál ugyanakkor jóval magasabb limit is kialakulhat: a végső ponthatár mindig annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér bele a szakos kapacitásba. Az intézmények ráadásul magasabb ponthatárt is meghatározhatnak a ''minőség védelme érdekében'', igaz, ez elég ritka.
A felsőoktatási szakképzéseknél ugyanazok a szabályok, mint az alap- és osztatlan képzések nagy részén, a minimumponthatár viszont különböző: a felvételizőknek legalább 240 pontot kell elérniük, amelybe csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat lehet beszámítani.
Bizonyos szakokon idén is központi ponthatárnak kell megfelelni - összesen 41-nél -, anélkül nem vehetnek fel hallgatókat. Ezeknek a listáját minden évben kiadja a tárca, az aktuális szakokat itt találjátok.
A mesterszakokon továbbra is keretszámokat határoznak meg, külön az állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésre - ezeket is a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg.
A mesterképzésre jelentkezőknek a maximális 100-ből legalább 50-et kell elérniük: a pontszámba beleszámíthat az alapszakos diploma eredménye, illetve az adott szakot indító tanszék által tartott írásbeli és szóbeli felvételi. Többletpont jár kötelezően fogyatékosságért, illetve adható például nyelvvizsgáért vagy OTDK-helyezésért.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
