Jelentősen kisebb létszámmal indulhat igazgatásszervező szak a Debreceni Egyetemen (DE) - mondta az egyetem állam- és...
Jelentősen kisebb létszámmal indulhat igazgatásszervező szak a Debreceni Egyetemen (DE) - mondta az egyetem állam- és jogtudományi karának dékánja csütörtökön az MTI-nek.
Szabadfalvy József emlékeztetett arra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló jogszabály rögzíti, hogy más intézményekben csak a közigazgatási miniszter engedélyével lehet igazgatásszervező képzést hirdetni. Az engedélyezési eljárás határideje szerdán lejárt és ezen a napon Fábián István rektor meg is kapta Navracsics Tibor minisztertől az értesítést arról, hogy indulhat igazgatásszervező szak Debrecenben is. Milyenek a keretszámok a közszolgálati egyetemen? Összefoglalónkat itt találjátok meg.
A dékán azonban a keretszámok kapcsán nehezményezte, hogy míg tavaly nem volt korlátozva a felvehető hallgatók létszáma, addig idén alapképzésre nappali és levelező tagozaton összesen 50 hallgató vehető fel, míg közigazgatási menedzser mesterképzésre nappali és levelező tagozaton összesen 30.
Szabadfalvy József összehasonlításképp bemutatta, hogy tavaly alapszakra összesen 170, mesterszakra pedig 105 diák jutott be. Ahogy idén, úgy már tavaly sem volt államilag támogatott hely a képzésekre.
Emlékeztetett arra is, hogy a jogszabály értelmében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez került az összes államilag támogatott hely az említett alap- és mesterszakokon, továbbá az 530 önköltséges alapszakos helyből 320. A maradék 210 alapszakos helyen osztozik a Debreceni Egyetem a Miskolci Egyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, valamint a győri Széchenyi István Egyetemmel.
A mesterszakon felvehető 315 költségtérítéses helyből 190 került a közszolgálati egyetemhez, 125 pedig az felsorolt négy intézményhez. Szabadfalvy József véleménye szerint ez magával hozza majd a ponthatárok jelentős mértékű növekedését, ugyanakkor - mint mondta - az ilyen fajta centralizáció diszkriminatív és nem szolgálja a közigazgatási képzés színvonalas folytatását.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
