Ma este jönnek a 2017-es felvételi ponthatárai: egyetlen szám dönt arról, elkezdhetitek-e a tanulmányaitokat szeptemberben a kiválasztott egyetemen vagy főiskolán. De hogyan húzzák a ponthatárokat?
A felvételi ponthatárainak megállapításának módszere évek óta változatlan: az algoritmus intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, méghozzá a felvételi összpontszámuk alapján.
A program a legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre - vagyis itt van fontos szerepe a jelentkezési lapon megjelölt szakok sorrendjének.
Ezek lesznek a legmagasabb ponthatárok a 2017-es felvételin?
Negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes, "központi" ponthatárt a 2017-es felvételin - de melyik képzésen kell a legtöbb pont az állami ösztöndíjas helyhez?
A másik fontos tényező az adott képzési kapacitás (vagyis az, hogy az adott szakon hány hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben) és a jelentkezők száma. Ha az első helyen megjelölt szak már "betelt", a második helyen szereplő képzésre próbál meg titeket besorolni a rendszer, ha oda sem sikerül bekerülni, a harmadik helyen szereplő szakra, és így tovább.
Jönnek a ponthatárok. De mit jelentenek?
A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma, aki a kiválasztott képzésre utolsóként bekerül, vagyis azok a jelentkezők már kimaradnak, akiknek ennél alacsonyabb az összpontszámuk.
Kivételt képeznek azok a képzések, amelyeken az idén is előzetes, központi ponthatárt húztak - a listára többek között gazdasági, bölcsész-, társadalomtudományi, jogi szakok is felkerültek. Ezeken a képzéseken nem a jelentkezői létszám és a felvételizők összpontszáma dönt, csak az szerezhet állami ösztöndíjas helyet, aki eléri az előzetesen meghúzott ponthatárt. Az elmúlt években volt példa arra, hogy a ponthatárokon felfelé vagy lefelé változtattak, de alapvetően nem erre kell számítani.
A 2017-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
| Várjátok a 2017-es felvételi ponthatárokat velünk! |
Az eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2017-es felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi. Utánajárunk, melyek 2017 legnépszerűbb egyetemei, főiskolái és szakjai, milyenek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon, és azt is megtippeljük, melyik képzésen húzzák majd a legmagasabb ponthatárt. És a lényeg: este nyolckor jövünk a 2017-es ponthatárokkal! Ha semmiről nem szeretnétek lemaradni, kövessétek Facebook-oldalunkat! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
