Hivatalos: így változik az érettségi jövőre

Megjelent az a kormányrendelet, mely a jövő évi érettségi vizsgák leírását és követelményeit tartalmazza. Több változás is jön.

  • Eduline
Túry Gergely

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsgára ezentúl is 240 perc jut, azonban ez az idő másként osztható be. Eddig szövegértés és szövegalkotás volt a vizsga kér része, előbbire 60, utóbbira 180 perc jutott. Ezentúl 90 perc jut az első részre, melynek keretében szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás lesz a feladat. A második feladatlap a műértelmező szövegalkotás lesz, arra 150 perc jut.

A pontozás is változik a magyarérettséginél: az első feladatlapra 50, a másodikra 40 pontot adnak, de ezentúl már a helyesírást és az írásképet is pontozzák. Előbbi legfeljebb 8, utóbbi maximum 2 pontot ér.

A magyar középszintű szóbeli is változik, ezentúl a „kifejtés nyelvi minősége” kategória is bevezetésre kerül, ezzel a megszerezhető 50 pontból 15-öt lehet összeszedni, vagy éppen elbukni.

Korábban írtunk arról, hogy az idei érettségi után a 2017 tavaszi vizsgaidőszakban is engedélyezik a régi, évszámokat tartalmazó történelmi atlasz használatát.

A szakgimnáziumok tanulóinak kötelező lesz érettségizniük egy szakmai tantárgyból. Az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyainak részletes leírását itt találjátok. Ezek egyelőre csak az emelt szintet tartalmazzák, a középszintű követelményekről egyelőre csak egy munkadokumentum érhető el.

Az új követelményeknek megfelelő mintafeladatokat erre találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.