Határon túli képzésekre is lehet jelentkezni állami ösztöndíjasként

Segítség a határon túli magyarok számára is.

  • Eduline
MTI - Kollányi Péter

Számos magyar felsőoktatási intézménynek vannak határon túli kihelyezett képzései. Ezek minden esetben az adott ország oktatási törvényei szerint működnek, de a hallgatói jogviszony a magyar egyetemekkel létesül.

Ilyen a Debreceni Egyetem jogi képzése Kolocsváron, vagy a mezőgazfasági képzése Nagyváradot, de szintén vannak kihelyezett képzései - a teljesség igánye nélkül - a Budapesti Gazdasági Egyetemnek és a Szent István Egyetemnek is.

A magyar intézmények ezeken a képzéseken is meghirdethetnek állami ösztöndíjas helyeket, valamint a külföldi székhelyeiken kívül is:

A magyar felsőoktatási intézmények a határon túli székhelyen kívüli képzéseik meghirdetése során – az Nftv.73. § (3) bekezdés h) pontjában foglaltak figyelembevételével – állami ösztöndíjas képzést is hirdethetnek. Ebben az esetben a jelentkezési kérelmet be lehet nyújtani a felsőoktatási intézmények által biztosított papíralapú nyomtatványon, valamint – e rendelet elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseitől eltérően – papír alapon benyújtható a többi dokumentum is.

Egy friss jogszabályváltoztatás megszüntette, hogy a felvételi eredményeket ilyen esetben október 1-ig kell közzétenni, tehát ezért a jövőben az intézményektől kell érdeklődni.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.