Hány hallgatót vehetnek fel az intézmények a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre? Íme, a Zsigmond Király Főiskola kapacitásszámai.
A budapesti Zsigmond Király Főiskolára (ZSKF) 2015-ben összesen 6542-en kerülhetnek be: nappali képzésben 2838-an, esti és levelező képzésben pedig 3704-en kezdhetik el a tanulmányaikat szeptemberben. Távoktatási formában nem indul szak. A kapacitásszámról szóló sorozatunkat itt találjátok.
A kapacitásszám azt mutatja, hogy az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be: a magánintézményekben, így a ZSKF-en viszont az alap- és osztatlan képzések, illetve felsőoktatási szakképzések csak fizetős formában indulnak (a mesterképzések ösztöndíjas formában is). Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön az ösztöndíjas és az önköltséges képzésre. A 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.
Képzési terület | Nappali képzésre felvehető hallgatók száma | Esti és levelező képzésre felvehető hallgatók száma |
bölcsészettudomány | 607 | 869 |
gazdaságtudományok | 792 | 1050 |
informatika | 267 | 144 |
társadalomtudomány | 1172 | 1641 |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
