Hány hallgatót vehet fel a Debreceni Egyetem a 2014-es felvételin?

Már lehet jelentkezni a 2014. szeptemberében induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre. Hányan kerülhetnek be a Debreceni Egyetem képzéseire? Íme, a számok.

  • Eduline
Képzési területNyelvNappali képzésre felvehető hallgatók számaEsti, levelező képzésre felvehető hallgatók számaTávoktatás
agrármagyar

764

292

0

bölcsészettudomány

magyar

2141

543

0

bölcsészettudomány (Hajdúböszörmény)

magyar

134

323

0

gazdaságtudományok

magyar

1423

800

0

informatika

magyar

408

295

0

jogi

angol

100

100

0

jogimagyar

329

516

0

műszakimagyar

1039

758

0

művészetmagyar

53

2

0

orvos- és egészségtudománymagyar

647

175

0

orvos- és egészségtudomány (Nyíregyháza)magyar

297

218

0

pedagógusképzésmagyar

354

559

0

pedagógusképzés (Hajdúböszörmény)magyar

221

299

0

sporttudománymagyar

117

83

0

társadalomtudománymagyar

860

445

0

társadalomtudomány (Hajdúböszörmény)magyar

168

343

0

társadalomtudomány (Nyíregyháza)magyar

120

459

0

természettudománymagyar

853

201

79

Összesen

10 028

6411

79

A kapacitásszámok azt mutatják, hány hallgatót tud felvenni az intézmény állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen. A tizenhat szak - többek között a gazdasági képzések és a jogászképzés - kivételével, amelyeken központi ponthatárt határoztak meg, az, aki eléri a jogszabályban előírt minimumponthatárt, és belefér a kapacitásba, támogatott formában kezdheti meg a tanulmányait. A szakok minimális és maximális létszámát a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg. A 2014-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

2014-es kapacitásszámok

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Budapesti Corvinus Egyetem

Szegedi Tudományegyetem 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.