Február 24-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt a felsőoktatási intézményekbe - közölte az oktatási...
Február 24-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt a felsőoktatási intézményekbe - közölte az oktatási államtitkárság csütörtökön. Az államtitkárság elindította a módosításához szükséges jogi eljárást, melynek értelmében legkésőbb február 24-én éjfélig kell a jelentkezéseket elektronikusan, illetve hagyományos módon postára adni - olvasható a közleményben.
A közlemény szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága tájékozódott a középiskolásoknál, hogy kellően ismerik-e a felsőoktatásba lépés új feltételeit. A kapott információk alapján úgy döntött, meghosszabbítja a felvételi jelentkezési határidőt, ily módon biztosítva a tanulóknak és családjuknak, hogy minél megfontoltabban dönthessenek a továbbtanulásról.
| Minden, amit tudni kell a 2012-es felvételiről |
| Így változnak a pontszámítás szabályai 2012-benMit kell tudni a hallgatói szerződésekről?Hogyan kell részösztöndíjas képzésre jelentkezni? |
Szabó Máté csütörtökön azt közölte: szerinte sérülnek a felsőoktatási felvételi előtt álló fiatalok jogai, mert a feltételek változása miatt mindössze két hetük maradt arra, hogy újragondolják lehetőségeiket, és "életre szóló döntést hozzanak". Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményben tudatta: a biztos úgy látja, nincs kellő idő a megalapozott döntések meghozatalához, és ezzel sérülnek a fiatalok jogbiztonság követelményéből fakadó jogai.
Szabó Máté rámutatott, hogy "a felkészülésre rendelkezésre álló idő megállapításánál nem kizárólag a jogalkalmazó hatóságok, hanem a jogi szabályozással érintett természetes és jogi személyek reális szükségletét is figyelembe kell venni".
Az ombudsmani hivatal a közleményben felidézte az elmúlt időszak felvételi eljárást érintő változtatásait. Mint írták, a folyamatosan változó jogi feltételek következtében jelentősen átalakultak a korábban meghirdetett képzési formák és azok feltételrendszere.
A nap folyamán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája azt kezdeményezte, hogy legalább tíz nappal tolják ki a jelentkezési határidőt. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke csütörtökön azt mondta, azért tartják szükségesnek a február 15-i határidő meghosszabbítását, mert véleményük szerint nem elegendő a rendelkezésre álló idő.
A felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése január 31-én jelent meg, az idei, intézményekre, képzési területekre és szakokra lebontott keretszámokat pedig január 20-án hozták nyilvánosságra.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
