Felvételi kisokos: mindenki csak egy szakra kerülhet be

A keresztféléves felvételin jelentkeztetek egyetemre? vagy főiskolára Fontos, hogy tudjátok, mi dönt arról, melyik képzést kezdhetikte el. Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay.com

Ha van elég pontom az összes megjelölt képzésre, akkor én dönthetem el, hogy melyik szakra szeretnék menni?"

Sokan kérdeztetétek, de a válasz: nem. Minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

A 2018-as keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Érettségi 2019: nyilvánosságra hozták több szakmai vizsga tételsorát

A szakmai érettségi tárgyak 2019-es témaköreit is elkezdte nyilvánosságra hozni az Oktatási Hivatal. Az Oktatási Hivatal (OH) oldalán a távközlés ismeretek, a hang-, film és színháztechnika ismeretek, az informatika ismeretek szakmai vizsga anyagai is megtalálhatók, többek között az emelt szintű, szóbeli érettségi témakörei.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.