Felvételi: ki kaphat negyven pluszpontot a hátrányos helyzetért?

Akkor is megkapjátok a felvételin a 40 többletpontot, ha már nem jártok iskolába? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Amennyiben a felvételi időszakában egyáltalán nem rendelkeztek aktív tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal, akkor nem jár. A hátrányos helyzetért adható 40 többletpontért ugyanis be kell mutatnotok egyrészt az illetékes gyámhatóság igazolását a hátrányos helyzetről, másrészt az aktív tanulói vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolást - mindkét jogcímnek 2014. december 23. és 2015. június 30. közötti valamely időtartamban kell fennállnia.

További kritérium, hogy a beiratkozásig még nem tölthetitek be a 25. életéveteket, illetve ha 2014. július 1-je után váltatok jogosulttá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, akkor a hátrányos helyzetről külön igazolást kell benyújtanotok. A papírokat a dokumentumpótlás határidejéig, július 9-ig kell feltöltenetek. Felvételi: ezeket a dokumentumokat nem szabad elfelejtenetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

pixabay.com

Azt szeretném kérdezni, hogy ha 1997-es XXXI-es törvény szerint hátrányos helyzetű vagyok, és erről a jegyző kiállított egy igazolást is, viszont nincs jelenleg tanulói jogviszonyom, akkor attól még jár majd a 40 többletpont az idei felvételi eljárás során?

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.