Megkapták a 2012-es intézményi keretszámokat az egyetemek és főiskolák rektorai - tudta meg az eduline.
Megkapták a 2012-es intézményi keretszámokat az egyetemek és főiskolák rektorai - tudta meg az eduline. Információink szerint az oktatási államtitkárság a korábbi tervekkel ellentétben végül nem szakokra, hanem képzési területekre és részterületekre lebontva határozta meg az állami ösztöndíjasok számát, azt a döntést, hogy melyik szakra pontosan hány hallgatót vesznek fel az intézmények, a szenátusokra hagyták.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 5-én jelentette be, hogy 2012-ben csupán 33 927 elsőéves felsőfokú tanulmányait finanszírozza az állam száz , 15 550 diákét pedig ötven százalékban. Az intézményekre lebontott keretszámokat itt nézhetitek meg.
| Ennyi állami ösztöndíjas helyet kapott az ELTE |
| Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) idén már csak ötven jogászhallgatót vehet fel (az országos létszám 100), társadalomtudományi szakokra 190, gazdaságtudományi képzésekre pedig tizenöt diákot. A bölcsészszakokra 1050-en, művészetközvetítési képzésekre 10-en juthatnak be, legalábbis államilag finanszírozott formában - derül ki az egyetem hallgatói önkormányzatának adataiból. Az ELTE-s keretszámokat itt nézhetitek meg. |
Bár az összlétszám csökkentése is jóval jelentősebb, mint amire a tavaly tavasszal nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv alapján számítottak a felsőoktatási intézmények és a felvételizők, a rektorokat elsősorban a bölcsész-, a jogi, a társadalomtudományi és a gazdasági szakok keretszámának megvágása érte felkészületlenül.
| A Budapesti Corvinus Egyetem keretszámai |
| Az eduline információi szerint a Budapesti Corvinus Egyetem összesen 75 hallgatói helyet kapott a gazdaságtudományi alapszakokra, a mesterszakokra pedig 620-at. Úgy tudjuk, elképzelhető, hogy a 75 helyet kizárólag a közgazdasági képzésekre csoportosítják majd, az üzleti szakok pedig kizárólag költségtérítéses formában indulnak szeptemberben. |
A bölcsészképzések államilag támogatott hallgatói létszámát 1400-zal, a társadalomtudományit 1100-zal, a jogit 700-zal vette vissza a kormány, a legnagyobb csökkenésre azonban a gazdasági szakokon kell felkészülni, jövő szeptemberben 4650-nel kevesebben kezdhetik meg tanulmányaikat állami ösztöndíjasként. A 2012-es keretszámokat itt találjátok.
Hogyan osztják el az ösztöndíjas helyeket?
A rektorok csütörtök estig nem tudták, hogy a képzési területenként meghatározott ösztöndíjas helyeket mi alapján osztják majd el az intézmények között, a Corvinuson például abban bíztak, hogy az előző évek jelentkezési statisztikái és a legjobb teljesítményű hallgatók választása dönt, ezzel a Közgáz - ahol a tíz legmagasabb ponthatárt húzták 2011-ben - járt volna jól.
| A Színház- és Filmművészeti Egyetem keretszámai |
| Úgy tudjuk, a Színház- és Filmművészeti Egyetem összesen negyven állami ösztöndíjas hallgatót vehet fel az osztatlan képzésekre, mesterszakokra pedig tizenkét diák juthat be. |
Információink szerint végül csak képzési területi és intézményi létszámot kaptak, vagyis a korábbi tervekkel ellentétben a szakos létszámot mégsem a kormány határozza meg. A döntés egyébként várható volt, Mészáros Tamás, a Corvinus január elsején leköszönt rektora már decemberben úgy nyilatkozott az eduline-nak, az oktatási államtitkárságnak több ezer képzéstípusról kellene döntenie, ez pedig lehetetlen vállalkozás.
"Ha megnézi a felvételi tájékoztatót, összesen nyolcezer variáció van benne. Szakok, intézmények, tagozatok, finanszírozás – ki az, aki ezt képes áttekinteni? Ki az, aki megmondja majd, hogy a Corvinus marketing alapképzésén, államilag finanszírozott formában, nappali tagozaton hány hallgató tanulhat? És levelezőn? És estin? A bürokratikus döntések nem vezetnek jóra, ez bebizonyosodott az elmúlt ötven évben" - mondta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
