Felvételi 2014: ennyien kerülhetnek be az ELTE-re

Már lehet jelentkezni a 2014. szeptemberében induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre. Hányan kerülhetnek be az egyes egyetemekre, főiskolákra? Íme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kapacitásszámai.

  • Eduline
Képzési területNyelvNappali képzésre felvehető hallgatók számaEsti, levelező képzésre felvehető hallgatók száma
bölcsészettudománymagyar

4955

604

gazdaságtudományokmagyar

128

0

informatika

magyar

846

685

jogiangol

0

49

jogimagyar

724

2025

művészetközvetítésmagyar

58

32

pedagógusképzésmagyar

1811

1367

sporttudománymagyar

168

32

társadalomtudományangol

50

0

társadalomtudománymagyar

1702

316

természettudománymagyar

2103

41

Összesen

12 545

5151

A kapacitásszámok azt mutatják, hány hallgatót tud felvenni az intézmény állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen. A tizenhat szak - köztük a gazdasági képzések és a jogászképzés - kivételével, amelyeken központi ponthatárt határoztak meg, az, aki eléri a jogszabályban előírt minimumponthatárt, és belefér a kapacitásba, támogatott formában kezdheti meg a tanulmányait. A szakok minimális és maximális létszámát a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg. A 2014-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.