Itt a lista: ennyi diákot vehetnek fel a budapesti egyetemek 2013-ban

Megjelent a 2013-as felvételi tájékoztató, benne az egyetemekre és főiskolákra felvehető létszámmal - a 240-es...

  • Eduline

Megjelent a 2013-as felvételi tájékoztató, benne az egyetemekre és főiskolákra felvehető létszámmal - a 240-es minimumponthatár, a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredménye és az intézmények által meghatározott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jóváhagyott szakos kapacitás dönt majd arról, ki juthat be az adott képzésre, és ki nem. Milyen szakokon szüntették meg az állami ösztöndíjas helyeket? Itt találjátok a teljes listát.

Ezek az adatok azt mutatják meg, hogy az adott egyetemen vagy főiskolán, az adott képzési területen hány elsőévest (önköltségest és állami ösztöndíjast) tudnak oktatni: a kapacitás több tényezőtől, például az oktatók és a termek számától is függ. A szakokra lebontott kapacitást a felsőoktatási intézmények január végéig hozzák nyilvánosságra. Íme, a nagyobb budapesti egyetemek és főiskolák adatai:

Budapesti Corvinus Egyetem
felvi.hu
Eötvös Loránd Tudományegyetem
felvi.hu
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
felvi.hu
Budapesti Gazdasági Főiskola
felvi.hu
Károli Gáspár Református Egyetem
felvi.hu
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
felvi.hu
Szent István Egyetem
felvi.hu
Óbudai Egyetem
Semmelweis Egyetem
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.