Az MSZP szerint aggályos, hogy egy hónappal a felsőoktatási jelentkezési határidő letelte előtt a továbbtanulni vágyó...
Az MSZP szerint aggályos, hogy egy hónappal a felsőoktatási jelentkezési határidő letelte előtt a továbbtanulni vágyó fiatalok nem tudják, hogy ha állami finanszírozású képzésre veszik fel őket, milyen feltételekkel köthetnek tanulmányi szerződést az intézménnyel, ellenkező esetben pedig mekkora tandíjra számíthatnak, mindez pedig bizonytalanságot okoz az érettségizőknél.
Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja kedden sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány csak január végére ígéri, hogy a tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos részleteket nyilvánosságra hozza, ahogyan az sem ismert még, a csökkenő keretszámokat hogyan osztják el az egyes egyetemek, főiskolák között.
Lehetséges - tette hozzá -, hogy például a gazdasági és jogászképzésben több intézmény egyáltalán nem hirdethet meg államilag támogatott hallgatói helyeket, így végzős középiskolások azzal szembesülhetnek, hogy az intézményben, ahová évek óta jelentkezni készülnek, csak több százezer forintos tandíjért tanulhatnak.
Az MSZP-s politikus kitért arra is, hogy amíg a Magyar Rektori Konferencia állásfoglalása az állami finanszírozású felsőoktatási helyek legfeljebb 25 százalékos csökkentését tartotta elképzelhetőnek, a kormány egy év alatt 55-ről 33 ezerre, majdnem 40 százalékkal csökkenti a teljes egészében állami térítésű helyek számát. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy amíg a jómódú családok gyermekei előtt nyitva marad az ingyenes felsőoktatás lehetősége, az átlagos jövedelműeknek és a szegényeknek hitelt kell felvenniük a továbbtanuláshoz.
A kormány felsőoktatási politikáját bírálva Kunhalmi Ágnes elmondta: nem igaz, hogy túl sok a diplomás - Magyarországon a 25 és 64 év közöttiek ötödének van csak felsőfokú végzettsége -, és az sem, hogy a diploma ne segítené az elhelyezkedést, a 10,6 százalékos munkanélküliségi rátával szemben a diplomások mindössze 4 százalékának nincs állása.
Kivitelezhetetlennek tartotta azt is, hogy a családok az adócsökkentésből fizessék a növekvő képzési költségeket, mondván, hogy a 220 ezer forintnál kevesebbet kereső egy- és kétgyermekes családok havi jövedelme csökken, miközben a tandíjak mértéke számos szakon másfél-kétszeresére emelkedik.
Az MSZP keveseknek elérhető elitképzés helyett továbbra is azt szorgalmazza, hogy a felsőoktatás a társadalmi felemelkedés lehetőségét jelentse - jelentette ki Kunhalmi Ágnes.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
