Az MSZP szerint aggályos, hogy egy hónappal a felsőoktatási jelentkezési határidő letelte előtt a továbbtanulni vágyó...
Az MSZP szerint aggályos, hogy egy hónappal a felsőoktatási jelentkezési határidő letelte előtt a továbbtanulni vágyó fiatalok nem tudják, hogy ha állami finanszírozású képzésre veszik fel őket, milyen feltételekkel köthetnek tanulmányi szerződést az intézménnyel, ellenkező esetben pedig mekkora tandíjra számíthatnak, mindez pedig bizonytalanságot okoz az érettségizőknél.
Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja kedden sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány csak január végére ígéri, hogy a tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos részleteket nyilvánosságra hozza, ahogyan az sem ismert még, a csökkenő keretszámokat hogyan osztják el az egyes egyetemek, főiskolák között.
Lehetséges - tette hozzá -, hogy például a gazdasági és jogászképzésben több intézmény egyáltalán nem hirdethet meg államilag támogatott hallgatói helyeket, így végzős középiskolások azzal szembesülhetnek, hogy az intézményben, ahová évek óta jelentkezni készülnek, csak több százezer forintos tandíjért tanulhatnak.
Az MSZP-s politikus kitért arra is, hogy amíg a Magyar Rektori Konferencia állásfoglalása az állami finanszírozású felsőoktatási helyek legfeljebb 25 százalékos csökkentését tartotta elképzelhetőnek, a kormány egy év alatt 55-ről 33 ezerre, majdnem 40 százalékkal csökkenti a teljes egészében állami térítésű helyek számát. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy amíg a jómódú családok gyermekei előtt nyitva marad az ingyenes felsőoktatás lehetősége, az átlagos jövedelműeknek és a szegényeknek hitelt kell felvenniük a továbbtanuláshoz.
A kormány felsőoktatási politikáját bírálva Kunhalmi Ágnes elmondta: nem igaz, hogy túl sok a diplomás - Magyarországon a 25 és 64 év közöttiek ötödének van csak felsőfokú végzettsége -, és az sem, hogy a diploma ne segítené az elhelyezkedést, a 10,6 százalékos munkanélküliségi rátával szemben a diplomások mindössze 4 százalékának nincs állása.
Kivitelezhetetlennek tartotta azt is, hogy a családok az adócsökkentésből fizessék a növekvő képzési költségeket, mondván, hogy a 220 ezer forintnál kevesebbet kereső egy- és kétgyermekes családok havi jövedelme csökken, miközben a tandíjak mértéke számos szakon másfél-kétszeresére emelkedik.
Az MSZP keveseknek elérhető elitképzés helyett továbbra is azt szorgalmazza, hogy a felsőoktatás a társadalmi felemelkedés lehetőségét jelentse - jelentette ki Kunhalmi Ágnes.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
