Az MSZP szerint aggályos, hogy egy hónappal a felsőoktatási jelentkezési határidő letelte előtt a továbbtanulni vágyó...
Az MSZP szerint aggályos, hogy egy hónappal a felsőoktatási jelentkezési határidő letelte előtt a továbbtanulni vágyó fiatalok nem tudják, hogy ha állami finanszírozású képzésre veszik fel őket, milyen feltételekkel köthetnek tanulmányi szerződést az intézménnyel, ellenkező esetben pedig mekkora tandíjra számíthatnak, mindez pedig bizonytalanságot okoz az érettségizőknél.
Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja kedden sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány csak január végére ígéri, hogy a tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos részleteket nyilvánosságra hozza, ahogyan az sem ismert még, a csökkenő keretszámokat hogyan osztják el az egyes egyetemek, főiskolák között.
Lehetséges - tette hozzá -, hogy például a gazdasági és jogászképzésben több intézmény egyáltalán nem hirdethet meg államilag támogatott hallgatói helyeket, így végzős középiskolások azzal szembesülhetnek, hogy az intézményben, ahová évek óta jelentkezni készülnek, csak több százezer forintos tandíjért tanulhatnak.
Az MSZP-s politikus kitért arra is, hogy amíg a Magyar Rektori Konferencia állásfoglalása az állami finanszírozású felsőoktatási helyek legfeljebb 25 százalékos csökkentését tartotta elképzelhetőnek, a kormány egy év alatt 55-ről 33 ezerre, majdnem 40 százalékkal csökkenti a teljes egészében állami térítésű helyek számát. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy amíg a jómódú családok gyermekei előtt nyitva marad az ingyenes felsőoktatás lehetősége, az átlagos jövedelműeknek és a szegényeknek hitelt kell felvenniük a továbbtanuláshoz.
A kormány felsőoktatási politikáját bírálva Kunhalmi Ágnes elmondta: nem igaz, hogy túl sok a diplomás - Magyarországon a 25 és 64 év közöttiek ötödének van csak felsőfokú végzettsége -, és az sem, hogy a diploma ne segítené az elhelyezkedést, a 10,6 százalékos munkanélküliségi rátával szemben a diplomások mindössze 4 százalékának nincs állása.
Kivitelezhetetlennek tartotta azt is, hogy a családok az adócsökkentésből fizessék a növekvő képzési költségeket, mondván, hogy a 220 ezer forintnál kevesebbet kereső egy- és kétgyermekes családok havi jövedelme csökken, miközben a tandíjak mértéke számos szakon másfél-kétszeresére emelkedik.
Az MSZP keveseknek elérhető elitképzés helyett továbbra is azt szorgalmazza, hogy a felsőoktatás a társadalmi felemelkedés lehetőségét jelentse - jelentette ki Kunhalmi Ágnes.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
