Ilyen a 2017-es felvételi pontszámítás: szabályok a felsőoktatási szakképzéseken

Hogyan számolhatjátok ki összpontszámotokat, ha kétéves felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?

  • Eduline
Shutterstock

Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, háromféleképpen kalkulálhattok a pontokkal: vagy a tanulmányi pontok duplázásával, vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy pedig az érettségi pontok duplázásával számíthatjátok ki az összpontszámot.

A pontokhoz természetesen mindhárom esetben hozzá kell adni az esetleges többletpontokat.

A minimumponthatár: 240

Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező kerülhet be0, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot és a várhatóan 2017. július 26-án megállapítandó felvételi ponthatárt.

Az idei felvételivel kapcsolatos összes írásunkat itt találjátok meg.

Ha az adott intézmény nem határozta meg, milyen tárgyból kell érettségizni, akkor a két legjobb érettségi vizsgaeredményt kell választani.

Ha már van felsőfokú végzettségetek, akkor az alapján is rangsorolhatnak az intézmények. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimumpontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.