Ezért nem szabad pénteken kitölteni a jelentkezési lapot

"A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az utolsó pillanatban beadott jelentkezéseknél fordul elő a legtöbb...

  • Eduline
Felvi

"A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az utolsó pillanatban beadott jelentkezéseknél fordul elő a legtöbb hiba, és mivel számos szabállyal, feltétellel kell tisztában lenni, itt hatványozottan igaz, hogy a kapkodás megbosszulhatja magát. Ezért azt tanácsoljuk a jelentkezőknek, hogy ne hagyják az utolsó napra, órákra a jelentkezés megkezdését, hiszen bár az e-felvételi felülete minden lépésnél segíti a kitöltőt, nem mentesít a szükséges információk ismeretétől" - figyelmezteti az idén jelentkezőket az Educatio Nonprofit Kft.

Az e-felvételi kitöltése során ugyan a jelentkező tájékoztatást kap például arról, hogy mikor, milyen adatokat kell megadni, milyen teendői vannak a jelentkezés benyújtásával kapcsolatban, de a jelentkezőnek kell összegyűjtenie, beszkennelnie a feltöltendő eredményeit, dokumentumait, tájékozódnia a jelentkezés alapvető szabályairól, fogalmairól stb., ami hosszabb időt is igénybe vehet, mint az e-felvételi tényleges elektronikus folyamata. Az e-felvételiről itt olvashatjátok el részletes útmutatónkat, míg a hagyományos jelentkezési lap kitöltéséről itt találtok információt. A 2013-as felvételiről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde