Felvételizők, figyelem! Ezekre az egyetemi-főiskolai karokra jelentkeztek a legtöbben

A Budapesti Corvinus Egyetem egyik karára jelentkezett a legtöbb felvételiző az idén.

  • Eduline
Fazekas István

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karát jelölték meg a legtöbben az idei felvételin, összesen 6708-an. Az elsőhelyes jelentkezések versenyében is ez a kar nyert, 4208-an ide akarnak a leginkább bekerülni.

A második a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara, melyet 5689-en jelöltek meg, a harmadik pedig az ELTE Bölcsészettudományi Kar, ahova 4844-en szeretnének bejutni.

Itt vannak az első felvételi adatok: visszaesett a jelentkezők száma

Az idén csaknem 106 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe. Ez nagyjából ötezerrel kevesebb, mint ahányan tavaly jelentkeztek. Palkovics László államtitkár szerint ez a szám megfelel a korábbi évek adatainak. Palkovics László elmondta: bár a demográfiai adatok nem indokolják, az érettségizők száma csökken, a jelentkezők száma azonban 2014 óta 105 ezer és 111 ezer között mozog.

Az elsőhelyes jelentkezők száma alapján az ELTE-BTK megelőzi a BGE karát, a negyedik helyen pedig a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara áll 2245 elsőhelyes jelentkezéssel.

A legnépszerűbb vidéki karok

A vidéki egyetemi-főiskolai karok közül a Nyíregyházi Egyetemre jelentkeztek a legtöbben (ez az intézmény nem tagolódik karokra), 1926-an jelölték meg első helyen, a második  a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1591 elsőhelyes jelentkezővel, míg a harmadik a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara.

A teljes listát itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.