Este nyolckor mindenki megtudja, felvették-e egyetemre, főiskolára

Ma este nyolc órakor hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat.

  • Eduline
null

Ma este nyolc órakor hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az idei felvételi eljárásban a diákok által elért összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével határozzák meg a ponthatárokat. Ezek alapján állapítják meg, hogy a diákot felvették-e, és ha igen, hová. A 2013-as felvételi ponthatárokat itt találjátok majd.

Az erről szóló döntést a www.felvi.hu e-felvételi rendszeréből kell letölteniük a felvételizőknek. Amint ez elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben tájékoztatja a jelentkezőket. Azokat, akik sikerrel felvételiztek, az egyetem vagy főiskola levélben is értesíti. Akiket most nem vesznek fel, a pótfelvételin újra jelentkezhetnek majd - tudatta korábban az Oktatási Hivatal és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát

Az idén az általános felvételi eljárásban 95 237-en adtak be jelentkezési kérelmet felsőoktatási intézménybe. Az első helyen a legtöbb jelentkező az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölte meg.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.