Ennyit kell fizetni a gazdasági, jogi és társadalomtudományi szakokért

Legalább 300-350 ezer forintot kell fizetni évenként az önköltséges gazdasági képzésekért szeptembertől, míg az állami ösztöndíjas helyekről kiszoruló jogászhallgatók évi 300-700 ezer forintos költséggel számolhatnak - derül ki az oktatási államtitkárság listájából. A pontos összegeket az egyetemek, főiskolák határozzák meg január végéig.

  • Eduline

A 2012-es felvételi keretszámokról itt olvashattok, a bölcsész- és a tanárszakok önköltségéről pedig itt és itt találtok információkat.

Képzési terület

Alapképzés - minimum (tanév)

Alapképzés - maximum (tanév)

Mesterképzés - minimum (tanév)

Mesterképzés - maximum (tanév)

Gazdaságtudományok

Közgazdasági szakok

350 ezer forint

500 ezer forint

450 ezer forint

700 ezer forint

Üzleti szakok

300 ezer forint

700 ezer forint

500 ezer forint

800 ezer forint

Jogi és igazgatási

Jogi-igazgatási szakok

240 ezer forint

400 ezer forint

450 ezer forint

650 ezer forint

Társadalomtudomány

Politikatudomány

300 ezer forint

600 ezer forint

450 ezer forint

800 ezer forint

Társadalomismeret

300 ezer forint

600 ezer forint

450 ezer forint

800 ezer forint

Szociális

300 ezer forint

450 ezer forint

600 ezer forint

800 ezer forint

Jogi és igazgatási (osztatlan képzés)

Jogász

-

-

300 ezer forint

700 ezer forint

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.