Idén is növelni tudta felvett hallgatóinak számát a Budapesti Corvinus Egyetem - értékelte a felvételi adatokat a felsőoktatási intézmény szerda este.
Közleményükben azt írták: az egyetem 3352 hallgatót vett fel az általános felvételi eljárásban a szeptemberben induló magyar és angol nyelvű képzéseire. A felvettek közül 2305-en állami ösztöndíjasként, 997-en pedig önköltséges hallgatóként kezdhetik meg tanulmányaikat ősszel.
Kitértek arra is, hogy a székesfehérvári kampuszon - amely országosan is az egyik legdinamikusabban fejlődő duális képzési bázis - indított szakokra is jelentősen több hallgató felvételizett sikerrel.
Itt indul - duális formában is - a sportközgazdász mesterképzés, amely az országban egyedül Székesfehérváron érhető el - jelezték, hozzátéve: az új képzéssel az egyetem célja az, hogy a végzett hallgatók a legkorszerűbb elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok birtokában alkalmassá váljanak a hazai és nemzetközi gazdasági és sportélet különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására.
Ilyenek a ponthatárok a Corvinuson: kitűnő érettségi nélkül nem lehetett bejutni a népszerű szakokra
Több mint 9100-an felvételiztek idén a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire, 5809-en a jelentkezési lap első helyére sorolták a felsőoktatási intézményt. Hány pont kellett a Corvinus legnépszerűbb szakjaihoz? 9154-en - ennyien jelölték meg a jelentkezési lapon a Budapesti Corvinus Egyetem valamelyik szakját, állami ösztöndíjas helyre 7780-an pályáztak.
Az intézmény összegzése szerint a felvételi során hat képzésen az átlagpontszám a 470 pontot is meghaladja, míg további 15 szakon 450 pont feletti a bekerült hallgatók átlagpontszáma. Ezekre a képzésekre a sikerrel felvételizők közel 30 százaléka, 971 hallgató került be.
A 470 pontot meghaladó extra átlagpontszámokkal az alkalmazott közgazdaságtan (angol és magyar nyelven), a nemzetközi gazdálkodás (angol és magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra lehetett bejutni. Jelezték: egyes szakokon még van lehetőség pótfelvételire a budapesti és székesfehérvári képzési helyeken.
A 2017-es ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
