Felvételi ponthatárok 2013: több mint 4600 elsőéves kezd a BGF-en

4610 hallgatót vettek fel a Budapesti Gazdasági Főiskolára, az idén is a turizmus-vendéglátás, a pénzügy és...

  • Eduline
Fazekas István

4610 hallgatót vettek fel a Budapesti Gazdasági Főiskolára, az idén is a turizmus-vendéglátás, a pénzügy és számvitel, a nemzetközi gazdálkodás, valamint a kereskedelem és marketing szakra jutottak be legtöbben, és népszerűek voltak az idegen nyelvű képzések - közölte az intézmény az eduline-nal.

A Budapesti Gazdasági Főiskolára bekerült hallgatók száma csak minimálisan csökkent, a Pénzügyi és Számviteli Karon és a zalaegerszegi Gazdálkodási Karon pedig még nőtt is az elsőévesek száma.

Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát

A magyar nyelvű turizmus-vendéglátás szakra, nappali képzésre 600 hallgatót vettek fel, angol és német nyelven 139 nappalis hallgató fog tanulni. A nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű képzésén 76, míg az országban egyedülálló francia nyelvű képzésen 19 hallgató kezdheti meg tanulmányait. Ezeknek a képzéseknek a hallgatói a hét félév alatt a holland, német vagy francia partnerintézmény oklevelét is megszerezhetik - közölte az intézmény.

Mesterképzésen 2013 szeptemberében 314 hallgató kezdheti meg a tanulmányait közgazdásztanár, nemzetközi tanulmányok, turizmus-menedzsment, turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel szakon, nappali vagy levelező munkarendben.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.