Tényleg be lehet kerülni az egyetemekre 240 ponttal?

Tényleg mindenkit felvesznek az egyetemekre, főiskolákra 240 ponttal? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Pont Ott Parti 2012-ben
Stiller Ákos

Rosszul sikerült az érettségim, de a 240 pontom azért megvan. Tényleg felvesznek ennyivel egyetemre?

Az alapszakokon és az osztatlan képzéseken valóban 240 a minimális ponthatár, ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyi ponttal bárhova felvesznek. Azokon a képzéseken húzhatnak 240-nél magasabb ponthatárt, ahova a kapacitásnál - ez a szám azt jelzi, maximum hány hallgatót oktathatnak az adott szakon - többen jelentkeznek.

A jelentkezőket a pontszámuk alapján rangsorolják: ha egy képzésre 100 hallgatót vehetnek fel, a ponthatár az eredményei alapján a századik helyre rangsorolt felvételiző pontszáma lesz. Tizenhat népszerű szakon eleve jóval magasabb minimális ponthatárokat húztak - ezeknek a listáját itt találjátok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.